Koraszülött ellátás – perinatális szakember szemével – PÉCS

Földvári Nagy Zsuzsi Koraszülöttekért Országos Egyesület operatív és szakmai vezető

Továbbképzési nyilvántartási szám: 58294/2023.
Továbbképzési pontérték: 15 pont

Időpont: 9.00-15.00

Helyszín: VOKE Vasutas Művelődési Ház – 7621 Pécs, Váradi A. u. 7/2.

PROGRAM

Perinatális időszak speciális jellegzetességei koraszülés esetén

Az előadásban a következők kerülnek kifejtésre a koraszülöttség definíciója koraszülés meghatározása, kritériumai) A koraszülés aspektusai társadalmi, pszichológiai, kognitív szempontból.

A koraszülés okai három nagy csoportba sorolhatók:

 spontán szülésmegindulás intakt membránok mellett

 korai burokrepedés

 szülésmegindítás illetve császármetszés valamilyen anyai vagy magzati

indikáció miatt

Koraszülésre hajlamosító tényezők

A hajlamosító tényezők önmagukban csak emelik a koraszülés kockázatát, annak tényleges bekövetkezte legtöbbször multifaktoriális hátterű. Magasabb a koraszülés rizikója az alacsony szociális és gazdasági státuszúak körében és alacsony edukáció mellett. Rizikónak számít az igen alacsony, illetve a magas anyai életkor is. Nagyobb eséllyel szülnek terminus előtt a hosszú műszakokban dolgozók, a stresszes, nehéz fizikai munkát végzők. Az anya alacsony testtömegindexe is hajlamosító tényező, de az obesitás, ami önmagában protektív lenne, gyakran jár más rizikótényezőkkel, diabetes mellitusszal, vagy pre-ecclampsiával, amelyek koraszülést eredményezhetnek, illetve az obes nők magzatai körében magasabb az aránya bizonyos kongenitális defektusoknak is. Többes terhességek nagy arányban érnek koraszülésben véget, rizikófaktorok még a hüvelyi vérzés, az oligo- vagy polyhydramnion, a hasi műtétek a terhesség alatt. Koraszülésre hajlamosítanak bizonyos szisztémás betegségek: a pajzsmirigybetegségek, magas vérnyomás, diabetes, asthma. Az objektíven pszichológiailag stresszel járó állapotok is veszélyeztetnek, valamint összefüggés látszik a depresszióval is, bár itt gyakran multikauzális az eredmény, a mentálisan betegek körében magasabb az önmagában is rizikónak minősülő szerhasználat (dohányzás, alkohol, drogfogyasztás). Hajlamosító tényezőnek minősülnek a nem a genitális traktushoz tartozó, illetve intrauterin infekciók, melyek leggyakoribb esetben hüvelyen keresztül ascendálnak, legsúlyosabb formáiban pedig a koraszülésen túl a magzat valamilyen maradandó károsodását is okozhatják. Koraszülésre hajlamosít minden korábbi beavatkozás, mely a méhnyakatérintette, illetve a cervix 25 mm-esre rövidülése is a szülés közeledtét jelzi. A gyulladásos folyamatokban résztvevő molekulák összefüggésbe hozhatók a koraszüléssel. A foetalis fibronectin magas negatív prediktív értékkel előjelzi a koraszülést. Családi halmozódás és genetikai variációk is hajlamosítanak koraszülésre.

Segítőként jelen lenni a családban

Az előadás bemutatja a következő témákat:

·         A koraszülés krízisében.        

·         Szülőesély–egyenlőtlenség

·         Traumatudatos segítségnyújtás

·         A traumatudatos segítés figyelembe veszi a traumák viselkedésre, kommunikációra, kapcsolódásra, bizalomra és az élet egyéb aspektusaira gyakorolt hatását.

Mi a nehéz – kihívások segítőként

Támasznyújtás pre- és perinatális veszteség esetén

A perinatális veszteség igen tág fogalom, minden olyan esemény ide tartozik, amire igaz, hogy ebben a kritikus életszakaszban veszteség-élménnyel, és a veszteséget feldolgozó gyászmunkával jár együtt. Ide tartozik a gyermek különböző életkorban való elvesztésén túl, a fogyatékos vagy beteg gyermek születésével kapcsolatban érzett gyász, a koraszülöttséggel együtt járó csalódottság és veszteség élménye, de akár a korábbi életstílustól való elköszönés, a kevesebb felelősséggel együtt járó férfi léttől való búcsú élményvilága is. A kisebb horderejű veszteségek gyakran önmaguktól, vagy néhány támogató beszélgetés nyomán megoldódnak. A gyermek halála vagy maradandó fogyatékossága azonban rendszerint nehéz gyászfolyamatot vetít előre a szülőpár mindkét tagja számára. A krízis oldódásához nem egyszer terápiás segítségre is szükség lehet annak érdekében, hogy a pár együtt tudjon maradni a sokszor különböző dinamikában zajló gyászmunkájuk ellenére, és akár adott idő múlva nyitottá váljanak egy új gyermek befogadására.

A gyász sajátosságai, szakaszai (Kübler_Ross, 1988)

Elutasítás, izoláció „Ez nem lehet igaz!”

Düh „Miért éppen velem történik?”

Alkudozás „Bármit megteszek, csak ezt ne…”

Depresszió – a nagy veszteség érzése

Belenyugvás

A magzat vagy újszülött elvesztése azért különösen nehéz lelki teher, mert bármennyire is kicsi a gyermek, a szülők kidolgoznak magukban belső képeket és terveket a jövőre vonatkozóan. A koraszülés élménye, még abban az esetben is, ha a gyermek jó túlélési eséllyel és gyógyulási prognózissal jön a világra, nagy megrázkódtatást jelent mindkét szülő számára. A szülésre váratlanul kerül sor, a várandósság egy olyan fázisában, amikor a szülők még nem készültek fel gyermekük fogadására. A koraszülöttel való első találkozás sok szempontból különbözik az egészséges újszülöttel való találkozástól: életmentő beavatkozások, intenzív ápolás, magas fokú stressz jellemzi, attól függően, mennyire válságos a gyermek állapota. Nemcsak az intenzív osztály környezete, de a gyermek látványa is sokkoló hatású lehet mind az anya, mind pedig az apa számára. A koraszülés ezért a szülők számára ugyancsak veszteségélmény: bár él a gyermekük, mégis megrendül szülői identitásuk, közös, pozitív jövőképük, anyai és apai szerepükkel kapcsolatos aktuális érzéseik. A szülők bevonása a koraszülött gyermek gondozásába csökkenti veszteség- és sikertelenség érzésüket, támogathatja és erősítheti szülői kompetencia-érzésüket. Az ún. kenguru-gondozás bőr-bőr kontaktusban való együttlétet jelent a szülők és koraszülött gyermekük között…

Amennyiben az anya akadályoztatva van, úgy az apa is be tudja tölteni ezt a szerepet.

Segítő kommunikáció

Amikor a szakember empátiával fordul a család felé, akkor az nem azt jelenti, hogy elkezdi sajnálni és bátorító szavakat mond. A beleérző megértés azt jelenti, hogy visszatükrözi azokat az érzéseket, amelyeket a család nem tud kimondani egy adott helyzetben, mert ő maga sem látja át azokat. Ugyanakkor a szakembernek megvan a lehetősége, hogy „bele érezzen” abba a helyzetbe, amiben a kliens van, és onnan tükrözze vissza az érzéseit és gondolatait. Szakemberrel beszélgetni olyan, mintha egy tükörbe néznénk. Láthatjuk a fájdalmainkat, elakadásainkat. Ezeket azonban a tükör nem torzan mutatja, hanem tényszerűen. Ezért nem kell tartania a kliensnek az ítélkezéstől és a kioktatástól. Azt gondoljuk, hogy segítőhöz fordulni egy olyan dolog, amelyet az ember nem szívesen választ. Ugyanakkor felszabadító is lehet, hiszen mutathat egy kiutat a fájdalmaival bíró ember számára. A kiút pedig ott van bennünk, és kellenek olyan személyek, akik objektíven látnak, és „lehámozzák” a bennünk rejlő megoldásokról a sok rárakódott ítéletet, előítéletet, elérvénytelenítést, bántást.

Családbarát koraszülött ellátás

A NIDCAP (Newborn Individualized Developmental Care and Assessment Program = Újszülöttek Fejlődéséhez Személyre Szabott Ellátási és Megfigyelési Program), mely egyénre szabott fejlesztési és go cél, hogy ne csak jó minőségű legyen a koraszülött ellátás, hanem családközpontú, családbarát ellátás történjen a magyar PICekben. A családbarát ellátás ma már nemcsak a szülők kezdeményezése, hanem tudományos adatokkal alátámasztott tény is.“ A családközpontú megközelítés a szülészeti ellátásban már több évtizede a legmagas színvonalú ellátási irányelv.“  (American Academy of Pediatrics, 2003; Dunst, Trivette & Deal,1994; Maternal and Child Health Bureau/Health Resources and Service Administration, 2009;Trivette&Dunst,2000)A családközpontú ellátás 8 alapelve az alábbi cikkben jelent meg 2017-ben:  https://www.ncbi.nlm.nih.gov:pubmed:28420745Az alapelvek randomizált, kontrollált tanulmányok metaanalízisein nyugszanak. A metaanalízis a legmagasabb evidencia szintet jelenti. A vizsgálatokat sok esetben állatkísérlettel bizonyították, hiszen etikailag/szakmailag nem helyes, az alvásvédelem fontosságát vizsgálva, babákat felébreszteni, hiszen a koraszülött babák bizonyítottan mély alvásban fejlődnek a legjobb ütemben. ndozási programot jelent az újszülöttek s A 8 alapelv: látogatás/szülői jelenlét, a szülők pszichés támogatása, fájdalomcsillapítás protokollok alapján, káros környezeti hatások minimalizálása, fejlődéstámogató környezet kialakítása, megfelelő pozícionálás, bőr-bőr kontaktus támogatása, a szoptatás és anyatej elválasztás szakszerű támogatása, alvás védelem koraszülöttek számára.

Aktualitások – Magyar Védőnők Egyesülete Országos Elnöksége 

15.00   Továbbképzés zárása, pontigazolások személyes átvétele az előre bejelentkezett résztvevők számára. 

A délutáni program változtatásának jogát fent tartjuk! 

A programon az Egyesület tagjai – két éves folyamatos tagság esetén (2024. és 2025. év) – térítésmentesen vehetnek részt. Részvételi díj: 5.000,- Ft/fő/alkalom. A helyszínen lehetőséget biztosítunk a MAVE tagdíj befizetésére! 

Jelentkezési határidő: 2025. SZEPTEMBER 16.‼️‼️‼️

JELENTKEZÉS