Timár Borbála pedagógus, doktorjelölt
Továbbképzési nyilvántartási szám: SZTK-A-13625/2025.
Továbbképzési pontérték: 16 pont
IDŐPONT: 9.00-16.00
REGISZTRÁCIÓ: 8.30 órától
HELYSZÍN: Csipke Hotel – 6400 Kiskunhalas, Semmelweis tér 16.
P R O G R A M
A digitalizáció és a kisgyermek
A digitális gyermekvédelem a gyermekeket az online térben fenyegető kockázatok és veszélyek csökkentésére irányuló különféle megközelítések összessége. Az előadás bemutatja a digitális gyermekvédelem fogalmát, megközelítését, alapelveit, valamint az érintettek (állam, iparági szereplők, szakemberek, szülők) feladatait és felelősségét ezen a területen.
Az előadás bemutatja a releváns tudományos eredményeket azzal kapcsolatban, hogy milyen ártalmai vannak a túl korai, túlzott képernyőnek való kitettségének, hogyan határozza meg a későbbi fejlődést az okoseszközök kisgyermekkori használata (elsősorban a mozgásfejlődés, az alvás, a figyelem, az érzelemszabályozás és a beszédfejlődés területén). Ezenkívül a gyermek fejlődési szakaszai és a képernyőhasználat összefüggéseit is. Kitér a “virtuális autizmus” fogalmára és azonosítására. Bemutatásra kerül az online kockázatok rendszere és ezek relevanciája a kisgyermek tekintetében. A fejlődési kockázatok mellett elsősorban az életkornak nem megfelelő tartalmak, a magánszférára és az adatvédelemre vonatkozó kérdések (köztük a sharenting és ehhez kapcsolatban a gyermek képmásával való visszaélések), az okosotthon és az okosjátékok kockázatai, szintén elsősorban adatvédelmi szempontból; a digitális gyermekvédelem gyermekjogi fókusza.
A szülő szerepe és lehetőségei a kisgyermek digitális nevelésében
Az előadás részletesen bemutatja azokat az ellentmondásokat, és tévhiteket, amelyek a káros médiahasználatot ösztönzik. Az első ilyen a technoferencia, amikor a szülő figyelmét vonja el az okoseszköz, és okoz feszültséget. A második az, hogy a szülő jellemzően olyan helyzetben ad a kisgyermek kezébe telefont, amikor valamilyen stresszes “nevelési” helyzetet kell megoldania, illetve evés alatt, alvás előtt. A védőnő egyik legfontosabb feladata a médianevelés támogatásában, hogy ezekre a helyzetekre hívja fel a figyelmet, és nyújtson támogatást. A digitális figyelemelterelés nem nyugtató hatású – ahogy sok szülő gondolja, érzékeli – éppen ellenkezőleg, a későbbi káros képernyőhasználat megalapozója.
Az előadás óvodás korig bezárólag mutatja be, melyek a szülő / nevelő legfontosabb feladatai a digitális gyermeknevelés területén. (1) Keretek, szabályok biztosítása: az előadáson részletesen beszélünk ezekről, illetve arról, hogyan változnak ezek az életkor előreheladtával. (2) A gyermekek számára biztonságos online környezet kialakítása: ez kiterjed a kisgyermekkori képernyőmentességtől a gyermek által használt eszközök, alkalmazások biztonságos beállítására, a megfelelő tartalomválasztásra. Az előadáson röviden kitérünk a minőségi tartalom kiválasztásnak szempontjaira is. (3) A szülői mintaadás szerepe: a digitális szülőség már várandós korban elkezdődik azzal, hogy a család csökkenti saját képernyőidejét. A születés után a családnak törekednie kell a képernyőmentes környezet megvalósítására, amelybe például a háttértelevíziózás, vagy a szoptatás alatt történő okostelefonozás (az előző témánál említett technoferencia) egyik eleme. (4) Párbeszéd – belépés a digitális világba. Az előadás tanácsot ad azzal kapcsolatban is, hogyan történjen a kisgyermek bevezetése a digitális élményvilágba, a közös mesenézésen, a családi videóhíváson és a fotózsáon, fotók nézegetésén keresztül.
Digitális nevelési tanácsadás – védőnőktől
Az interaktív előadás az előző két előadásban felvázolt alapelvek mentén gyakorlati tanácsokat és útmutatót ad a résztvevőknek annak érdekében, hogy digitális nevelési tanácsadást is biztosítsanak olyan helyzetben, ahol ennek szükségét látják.
A védőnő hogyan támogathatja a védőnői és a várakozó helyiség kialakítása a képernyőmentesség alapelveit? Hogyan használhatja saját eszközét arra, hogy a szülőnek bemutasson egyes beállításokat, linkeket? Hogyan lehet a várandósgondozás során előkészíteni, támogatni a kisbaba képernyőmentes környezetének kialakítását? Hogyan ismerjük fel ezeket? Hogyan kérdezünk rájuk? Milyen megoldásokat javasolhatunk? Hogyan érdemes beszélni a nagyobb gyerekeket (testvéreket) érintő kockázatokról? Tájékoztató anyagok, segédletek: az előadáson bemutatásra kerül a Digitális Gyermekvédelem, az Alfa Generáció Labor és az NMHH tájékoztató weboldala, a Bethesda Kórház tájékoztató anyaga, valamint (elsősorban) a Mobil helyett mesék program anyagai.
Az olvasás helyzete a digitális korban
Bármilyen sokszor is elhangzott, hogy vége van a Gutenberg galaxisnak, az olvasás a digitális korban is megmaradt a szabadidő hasznos eltöltésének eszközeként. A könyveladási statisztikák mutatják, hogy a gyermekkönyvek egyre nagyobb arányt képeznek a kiadók kínálatában, a családok pedig veszik ezeket a könyveket. 2017-ben és 2019-ben nagymintás olvasásvizsgálat kimutatta, hogy a 3 év körüli gyermeket nevelő szülők több mint fele mesél a gyermekének, igaz nem napi rendszerességgel. Érdekes tanulságai vannak az 1960-as évektől induló olvasásszociológiai vizsgálatoknak is. A hosszú idősoros vizsgálat segítségével tendenciákat is rajzolhatunk, amelyek segítségével a jövőbe is tekinthetünk.
Az előadás célja, hogy a legfrissebb olvasáskutatások segítségével képet adjon arról, hogy a mai Magyarországon a digitális korban milyen helye és szerepe van az olvasásnak. Az iskolai teljesítményt vizsgáló kutatások és az olvasás összefüggéseinek eredményeit bemutatva arra is szeretnénk rávilágítani, hogy minél korábban kezdődik el a tudatos olvasóvá nevelés, annál nagyobb esélye van jó eredményt elérni a gyermeknek az iskolában.
A mese szerepe és fejlesztő hatása a 0-3 éves gyerekek életében
A magyar gyerekek kevesebb, mint felének mesélnek a szülei, pedig annak a kisgyermeknek, akinek gyerekkorában rendszeresen mesélnek, jobban megy majd az iskolában az olvasás-szövegértés, így magabiztosabbá válik, sikeresebb lesz az iskolában, és végeredményben könnyebben boldogul majd az életben. Már a babáknak is lehet, sőt kell mesélni!
Ha a szülő mesét olvas gyermekének, többet beszélgetnek, a mesélés jótékonyan hat a szülő-gyermek kapcsolatra – ezzel szemben az okoseszköz-használat inkább eltávolítja a szülőt és a gyermeket egymástól. Minél változatosabb meseanyagot mesélünk – akár a kisbabának is – annál jobban fejlődik a szókincse, nyelvi kifejezőkészsége – ezzel szemben azok a kisgyermekek, akik sok időt töltenek az okoseszköz előtt, gyakran szociális és kommunikációs fejlettség szempontjából is éretlenül kerülnek óvodába.
Az interaktív előadásban arra a kérdésre keressük a választ, hogy mikor érdemes elkezdeni az olvasóvá nevelést, hogyan kelthető fel a könyvek iránti érdeklődés a szülőkben és a legkisebbekben, illetve milyen kognitív, szociális és kommunikációs hatása van a rendszeres mesélésnek a gyermek fejlődése szempontjából.
Milyen gyerekkönyveket ajánljunk 0-3 éves gyerekek családjainak?
Noha sok szülőnek nem komfortos a mesélés, meseolvasás, megfelelő könyvek ajánlásával, néhány egyszerű tanáccsal könnyű eredményt elérni. A 0-3 éves korosztály számára nagyon sok könyv elérhető, a könyvtáraknak külön szekciójuk van ezekre a könyvekre. A műfaji változatosság mellett a könyvek vizuális világa kiemelten fontos: a szöveg nélküli képeskönyvek lehetőséget adnak a szabad mesélésre, ugyanakkor sokan pontos emiatt nem választják ezeket a könyveket – a túl nagy szabadság ijesztő is lehet.
Az előadásban ötleteket adunk ahhoz, hogyan lehet a legkisebbek számára mesélni, egyúttal bemutatjuk a klasszikus és a kortárs gyermekkönyv-kínálatot, röviden elemezve az egyes kiadványok sajátosságait és lehetőségeit. A könyveket a résztvevők kézbe is vehetik saját élményt szerezve ezzel a legkisebbek olvasmányaival kapcsolatban. Közösen határozzuk meg azt, mitől lesz jó egy gyerekkönyv
Az olvasás helyzete a digitális korban
Bármilyen sokszor is elhangzott, hogy vége van a Gutenberg galaxisnak, az olvasás a digitális korban is megmaradt a szabadidő hasznos eltöltésének eszközeként. A könyveladási statisztikák mutatják, hogy a gyermekkönyvek egyre nagyobb arányt képeznek a kiadók kínálatában, a családok pedig veszik ezeket a könyveket. 2017-ben és 2019-ben nagymintás olvasásvizsgálat kimutatta, hogy a 3 év körüli gyermeket nevelő szülők több mint fele mesél a gyermekének, igaz nem napi rendszerességgel. Érdekes tanulságai vannak az 1960-as évektől induló olvasásszociológiai vizsgálatoknak is. A hosszú idősoros vizsgálat segítségével tendenciákat is rajzolhatunk, amelyek segítségével a jövőbe is tekinthetünk.
Az előadás célja, hogy a legfrissebb olvasáskutatások segítségével képet adjon arról, hogy a mai Magyarországon a digitális korban milyen helye és szerepe van az olvasásnak. Az iskolai teljesítményt vizsgáló kutatások és az olvasás összefüggéseinek eredményeit bemutatva arra is szeretnénk rávilágítani, hogy minél korábban kezdődik el a tudatos olvasóvá nevelés, annál nagyobb esélye van jó eredményt elérni a gyermeknek az iskolában.
Aktualitások – Magyar Védőnők Egyesülete Országos Elnöksége
15.00 Továbbképzés zárása, pontigazolások személyes átvétele az előre bejelentkezett résztvevők számára
A délutáni program változtatásának jogát fent tartjuk!
A programon az Egyesület tagjai – két éves folyamatos tagság esetén (2025. és 2026. év) – térítésmentesen vehetnek részt. Részvételi díj: 10.000,- Ft/fő/alkalom. A helyszínen lehetőséget biztosítunk a MAVE tagdíj befizetésére!
Jelentkezési határidő: 2026. MÁJUS 26.‼‼‼