A burn-out szindróma – segítő munka legnagyobb ellensége – NYÍREGYHÁZA

Dr. Kovácsné Dr. Török Zsuzsanna klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta

Továbbképzési nyilvántartási szám: 55013/2023.
Továbbképzési pontérték: 16 pont

Időpont: 9.00-15.00

Helyszín: Egészségügyi Főiskola – 4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 2-4.

PROGRAM

A segítő munka legnagyobb ellensége és veszélye: a burn-out szindróma

A kiégés és a stressz indukálta mentális zavarok – leginkább a depresszió és a szorongás – az egész világon lényegesen magasabb arányban fordulnak elő szociális munkakört betöltők és egészségügyi dolgozók körében, mint az átlag népességben. A kiégés pathomechanizmusában a munkahelyi stressz fontos szerepet játszik. Az irodalmi adatok azt bizonyítják, hogy nővérek, szülésznők, onkológiai betegekkel foglalkozók különösen veszélyeztetettek a kiégés szempontjából. A védőnők jelentős munkahelyi stresszterheltségnek vannak kitéve, így a kiégés előfordulása körükben várhatóan magas. Mindezek ellenére a védőnők kiégésének gyakoriságáról Magyarországon átfogó felmérés eddig még nem született. A kiégés szakkifejezést először 1974-ben Freudenberger használta a pszichiátriai osztályon dolgozók körében megfigyelt érzelmi kimerülésre. A kiégés empirikus vizsgálataiban leggyakrabban használt a Maslach, Jackson és Leiter által kidolgozott modell, amely a kiégést az érzelmi kimerülés, deperszonalizáció, és az egyéni teljesítménycsökkenés tünetegyütteseként definiálja, amely emberekkel foglalkozó személyek körében lép fel.

A burn-out sajátosságai, tünetei

A kiégés kialakulásában az érzelmi kimerülés jelenik meg először. Ekkor az illető egyre fáradtabbá válik és egyre kevesebb energiát tud/akar a munkájába fektetni. Ezt követi az elszemélytelenedés állapota, melynek során az egyén cinikussá válik a betegekkel, bagatellizálja a problémákat. Zavart szenved a kollégákkal és a betegekkel való kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás is, egyre kevésbé képes a szociális térben jól működni. Ez vezet el a kiégés következő szakaszához, amelyben a legjellemzőbb az egyéni teljesítőképesség csökkenése. Koncentrációs zavarok, ebből fakadóan hibázások figyelhetők meg.  A kiégés tehát egy lassú folyamat végeredménye, melyben a stresszel teli, örömtelen munkavégzés és a negatív munkakörnyezet a kulcsszerepet játszanak.

Kiégés a magyar egészségügyben: veszélyes munkaterületek, figyelmeztető jelzések

Milyen elemek sorolhatók a munkakörnyezet meghatározó tényezői közé? Jelentős a munkahelyi megterhelés, műszakos munkavégzés, az önálló kontroll, a döntéshozatal, a kreativitás szintje. Lényeges eleme a munkakörnyezetnek a közös értékek összhangja illetve ezek hiánya, a munkahelyi közösség minősége. A fizikai környezet szerepe sem elhanyagolható: rendelkezésre állnak-e a szükséges munkaeszközök és azokat milyen közvetlen környezetben használjuk? Kiemelten fontos rizikótényezők között olyanokat is találunk, amelyekkel a védőnők gyakran találkoznak a mindennapi munkájuk során: Túlmunka a munkaerőhiány miatt, anyag- és eszközhiány, kritikus állapotú betegek, halállal való szembesülés, fokozott megterhelés az ellátott betegek nagy száma miatt, pozitív munkakörnyezet hiánya

Hogyan védekezzünk? A prevenció lehetőségei

A kiégés elleni prevenció valamint intervenció világszerte az egészségügy egyik legnagyobb kihívása. A munkavégzés külső körülményeinek optimalizálásában az egészségpolitikai döntések, a finanszírozási és infrastrukturális feltételek, a munkaerőhiány miatti nagyfokú fizikai és érzelmi megterhelés – az egyéntől független változók. Ezért nekünk azokra a lehetőségekre kell koncentrálnunk, amik az egyén erőforrásainak mozgósítását, tudatos stresszkezelő technikák alkalmazását hangsúlyozzák.  Hatékony segítséget jelentenek a kognitív viselkedésterápiás módszerek, a relaxáció, a kontroll növelése, biofeedback-tréning és a testmozgás növelése. A vizsgálatok szerint ezek a kiégés mindhárom komponensében csökkenést eredményeztek egészségügyi dolgozók körében.

Sokszor már az is a kiégés ellen hat, ha felismerjük, hogy a munkahelyi terheket egyedül nem győzzük és tudunk, merünk segítséget kérni – munkatársi kapcsolatainkban figyelünk egymásra.

Idősebb korcsoportban, ahol nem ritka az egészségügyben teljesített 30 éves munkaviszony sem, a nagyfokú kiégés ellen védőfaktor lehet a munkával való elégedettség, a személyes hatékonyság, az önálló, nagyobb szabadságfokú, kreatív munkavégzés, valamint a jó munkatársi kapcsolat. A nők számára nagyobb megterhelést jelenthet a család és a munkahely közötti szerepkonfliktus, az örökös meg-nem-felelés érzése. Ez a kiégés kialakulásában alapvető tényező jelentősen csökkenthető lenne rugalmas munkavégzéssel, „home-office” bevezetésével. Erre ma Magyarországon alig van lehetőség.

Relaxációs módszerek előnyei – saját élmény

A relaxációs módszerek általános jellemzése, fiziológiai alapjainak bemutatása után sorra vesszük a leggyakoribb relaxációs technikákat. Kitérünk a köztük lévő különbségekre, a tanulhatóságukat növelő külső-belső tényezőkre. A hallgatóság bevezetést kap az autogén tréning módszertanába – és az érdeklődők saját élményt is szerezhetnek.

Aktualitások – Magyar Védőnők Egyesülete Országos Elnöksége 

15.00   Továbbképzés zárása, pontigazolások személyes átvétele az előre bejelentkezett résztvevők számára. 

A délutáni program változtatásának jogát fent tartjuk! 

A programon az Egyesület tagjai – két éves folyamatos tagság esetén (2024. és 2025. év) – térítésmentesen vehetnek részt. Részvételi díj: 5.000,- Ft/fő/alkalom. A helyszínen lehetőséget biztosítunk a MAVE tagdíj befizetésére! 

Jelentkezési határidő: 2025. november 21.‼️‼️‼️

JELENTKEZÉS