Nyelv / Language:

Látogatás Könyvek

Beszédindítás a nyelvi-késő gyermekek megsegítéséért

A gyermekek első két-három életévének fejlődési üteme és minősége jelentős hatással van egész életük alakulására. Szinte nincs még egy olyan életszakasz, amelyben ilyen gyors ütemű változások történnének. Mindezek alapjaiban határozzák meg a személyiség fejlődését, későbbi sikerességét.

Ha ekkor valamilyen elmaradás tapasztalható, az hatással van a gyermek későbbi fejlődésére, az elsődleges problémára másodlagos, majd harmadlagos zavarok épülnek rá. Ebben az életszakaszban – az érintettség mértékétől függően – a folyamat még jelentős mértékben vagy akár teljességgel kiegyensúlyozható, illetve visszafordítható, Az első életévek a nyelvelsajátításban, a nyelvi közlések megértésében kitüntetett szerepet játszanak. A nyelvfejlődési elmaradások jelentős része olyan deficit, amely külső segítség nélkül nem behozható. E zavar diagnózisa legkorábban 4 éves korban mondható ki, előjelei azonban már korán, kétéves korban felismerhetők. 18 hónaposan ezek a gyermekek még csak néhány szót mondanak, és a szókincsrobbanás is elmarad. Ennek alapján a nyelvtani fejlődés is zavarttá válik. A gyermekekre alapvetően jellemző, hogy nem érdeklődnek különösebben a nyelv, a beszéd iránt. A szakirodalom 50 szó meglétét tartja kulcsfontosságúnak, ez a minimális szókincs, amivel ebben az időszakban a gyermekeknek rendelkezniük kell. Amennyiben a produktív szókincs ennél kevesebb, akkor az már előrejelzi a későbbi nyelvi problémákat.

A gyermek nyelvi fejlődését segítő korai fejlesztő munka komplex szemléletű, és arra törekszik, hogy a mozgásos és észlelési tapasztalatok nyújtásával segítse az éntudat, a kommunikáció és a kognitív funkciók fejlődését.

Fontos a motoros tevékenységek fejlesztése, A mozgással kísért beszéd fejlesztése, A test tudatosságának kialakítása, Az egyes érzékelési területek fejlesztése, A kognitív funkciók fejlesztése.

A nyelvi produkciós rendszer a korai évektől kezdve a felnőtt minta alapján szerveződik. A család, kiváltképpen az anya nagymértékben hozzájárulnak a gyermek beszéd-fejlődéséhez, a nyelvi hátrányok leküzdéséhez. Ennek tudatában fontosnak gondolom, hogy:• Adjanak jó beszédmintát, vagyis lassan, tagoltan és érthetően beszéljenek gyermekükhöz, kerüljék a gügyögést!• A gyermek közléseit türelmesen hallgassák végig!• Ösztönözzék gyermeküket arra, hogy beszéljen (pl. kísérje beszéddel a gyermek cselekvéseit az öltöztetés és a közös játék során)!• Meséljenek sokat a gyermeküknek, tanítsanak neki verseket és dalokat az élet-korának megfelelően válogatva!• A szülők adjanak helyes visszajelzéseket a gyermek beszédéről, ezzel is segítve a szókincs bővülését, a mondatalkotási készség és grammatikai rendszer fejlődését!• Ne a gyermek hibáit ismételgessék, hanem a hibákat kijavítva folytassák az elkezdett beszélgetést!• A gyermek hibás beszédét ne kritizálják!• Biztosítsanak a gyermeküknek olyan következetes napirendet, amelyben a rend-szeresen ismétlődő tevékenységek segítik a gyermek eligazodását szűkebb környezetében.

 Mikor forduljanak a szülők a logopédushoz.:

• Amennyiben a csecsemőkori gőgicsélést nem váltja fel gagyogás, vagy a gyermek gagyogása néhány hét alatt leépül, kifejezéstelenné válik.

• Ha a gyermek beszéde 2–2,5 éves koráig nem indul meg, és szókincse nem éri el az ebben az életkorban elvárható kb. ötven szót.

• Ha a későn megindult beszéd lassan fejlődik, és a beszédfejlődés megtorpan.

• Ha az artikuláció, a beszéd érthetősége 4–5 éves korra nem javul jelentősen, 8–10 hangot a gyermek még mindig hibásan ejt.

• Ha a gyermek sokszor hurutos, és nem figyel a beszédre, torzítja a hangokat.

• Ha a környezet ingereire nem vagy nem adekvátan reagál

Könyvek elérhetők itt

 


© 2008-2018 Magyar Védőnők Egyesülete
A honlapot a Netteszt Informatikai Kft. készítette