Dr. Balogh Eszter munkajogi szakjogász
Továbbképzési nyilvántartási szám: SZTK-A-15194/2025.
Továbbképzési pontérték: 15 pont
Helyszín: SZTK Cserháti terem – 6722 Szeged, Tisza L. krt. 97.
Időpont: 9.00-15.00
Kismamákat és anyákat megillető plusz jogok és védelmek – mikortól, meddig, mire terjed ki?
Az előadás célja a várandós kismamákat, valamint a kisgyermekes anyákat és apákat megillető munkajogi többletjogok és védelmek tudományos igényű áttekintése. A magyar munkajog kiemelt védelemben részesíti a várandósságat, a szülést követő időszakot, valamint a gyermek gondozásához kapcsolódó élethelyzeteket. A védelem alapját a munka és a családi élet összeegyeztetésének alkotmányos és nemzetközi jogi elvei adják. A várandós munkavállalót a várandósság megállapításától kezdve speciális munkavédelmi, munkaidő-szervezési és felmondási garanciák illetik meg. Ide tartozik többek között az egészségi állapothoz igazodó munkakör-módosítás, az éjszakai és rendkívüli munkavégzés korlátozása, valamint a kötelező orvosi vizsgálatok miatti távollét védelme. A szülést követően az anya szülési szabadságra, majd gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyhez további felmondási védelem kapcsolódik. A gyermek hároméves koráig – egyesesetekben tízéves korig – mindkét szülőt megillethetik rugalmas foglalkoztatási jogosultságok és speciális munkajogi kedvezmények. A felmondási védelem a várandósság tényleges fennállásához kötődik, és alkalmazásának feltétele, hogy a munkáltató a felmondás közléséig tudomást szerezzen erről. A védelem nem automatikus, ezért a várandós munkavállaló tájékoztatási kötelezettségének elmulasztása súlyos jogkövetkezményekkel járhat. Ha a munkáltató a védelem fennállása alatt közöl felmondást, az jogellenes, és a munkavállaló bírósági úton érvényesítheti igényeit. A felmondási védelem időtartama kiterjed a szülési szabadság és a gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság teljes idejére. A munkába való visszatérést követően a védelem fokozatosan megszűnik, azonban bizonyos garanciák továbbra is fennmaradnak. Ilyen garancia például az eredeti vagy azzal egyenértékű munkakörbe történő visszahelyezés kötelezettsége. A védelem nem abszolút, mivel a munkaviszony megszüntetése rendkívüli esetekben, például a munkáltató jogutód nélküli megszűnésekor lehetséges. Korlátot jelent továbbá a munkavállaló súlyos kötelezettségszegése is, amely megalapozhatja az azonnali hatályú megszüntetést. Gyakori tévhit, hogy a várandósság önmagában minden körülmények között megakadályozza a munkaviszony megszüntetését. Szintén téves feltételezés, hogy a gyermekgondozásról visszatérő munkavállaló teljes körű, időkorlát nélküli védelmet élvez. E félreértések komoly anyagi veszteségekhez és jogvitákhoz vezethetnek. A tudatos joggyakorlás és a megfelelő tájékoztatás ezért mind a munkavállaló, mind a munkáltató oldalán kiemelt jelentőségű. Az ismertetett munkajogi szabályok célja a családalapítás támogatása és a munkaerőpiaci esélyegyenlőség erősítése.
Szülés utáni ellátások és támogatások: 3 vagy 23?
Előadás célja annak bemutatása, hogy a szülést követően az anyákat és családjaikat a közismert ellátásokon túl további pénzbeli és adójellegű támogatások is megilletik. A közbeszédben leggyakrabban emlegetett CSED–GYED–GYES hármas csupán az anyasághoz kapcsolódó ellátórendszer alapját képezi. A csecsemőgondozási díj (CSED) a szülést követő időszakban biztosít jövedelempótlást, míg a gyermekgondozási díj (GYED) és a gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) hosszabb távú támogatást nyújt. Ezek mellett létezik egyszeri anyasági támogatás, amely a gyermek születéséhez kapcsolódó kezdeti kiadásokat hivatott enyhíteni. A családi pótlék rendszeres havi juttatásként jár a gyermek nevelésének teljes időtartama alatt.Jelentős pénzügyi előnyt jelenthet a családi adókedvezmény, amely akár a járulékfizetési kötelezettséget is csökkentheti. Bizonyos élethelyzetekben a családi járulékkedvezmény további jogosultságokat nyithat meg. Az elmúlt évek jogszabályváltozásai több ellátás összegét, időtartamát és igénybevételi feltételeit is kedvezően módosították. Ide tartozik például a GYED melletti munkavégzés lehetőségének kiterjesztése. A jogosultság megállapítása minden ellátás esetében eltérő feltételrendszerhez kötött, különös tekintettel a biztosítási jogviszonyra. A benyújtás módja lehet munkáltatón keresztüli vagy közvetlen hatósági igénylés. A határidők elmulasztása jogvesztő következményekkel járhat. Egyes ellátások visszamenőleg is igényelhetők, mások kizárólag meghatározott időn belül. A tájékozatlanság miatt sok érintett nem él ezekkel a lehetőségekkel. Ez akár több százezer vagy több millió forintos kiesést is eredményezhet családi szinten. A szakemberek – HR, könyvelők, jogászok – szerepe kulcsfontosságú a megfelelő tájékoztatásban. A pontos jogértelmezés hozzájárul a jogszerű és optimális ellátásigényléshez. Az ellátások összehangolt igénybevétele jelentős anyagi biztonságot teremthet a gyermek első éveiben. Az állami támogatások rendszere komplex, de tudatos tervezéssel kiszámítható. Az anyag célja a jogkövető magatartás és az esélyegyenlőség erősítése a családok számára.
Visszatérés a munkába: lehetőségek és kötelezettségek
Előadásban kisgyermeket nevelő anyák munkába való visszatérésének munkajogi kereteit és gyakorlati kérdéseit vizsgálja. A gyermek két–hároméves kora körül történő visszatérés gyakran komoly bizonytalanságot okoz az érintett munkavállalók számára. A munkába való visszatérés alapfeltétele a gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság megszüntetésének bejelentése. Ezt az édesanyának megfelelő határidővel, írásban kell jeleznie a munkáltató felé. A munkáltató köteles a munkavállalót ismét foglalkoztatni, és biztosítani számára a munkavégzés feltételeit. A visszatérést követően a korábbi felmondási tilalom megszűnik, azonban bizonyos védelmi szabályok továbbra is érvényesülnek. Ilyen például a joggal való visszaélés tilalma és az egyenlő bánásmód követelménye. A munkáltatót pozíció-megtartási kötelezettség terheli, amely szerint az eredeti vagy azzal egyenértékű munkakört kell felajánlania. Amennyiben az eredeti munkakör nem létezik, hasonló felelősségi szintű és javadalmazású pozíciót kell biztosítani. A munkabér kérdése kiemelt jelentőségű a visszatérés során. Automatikus béremelés nem jár, azonban a munkabért az időközben bekövetkezett általános bérfejlesztésekhez igazítani kell. Ennek elmulasztása sértheti az egyenlő bánásmód elvét. A munkáltató köteles figyelembe venni a munkavállaló családi körülményeit a munkaszervezés során. A gyermek hároméves koráig a munkavállaló jogosult részmunkaidős foglalkoztatást kérni. Ez a jogosultság nem mérlegelési jog, hanem jogszabályon alapuló kötelezettség a munkáltató számára. A részmunkaidő igénylését írásban kell benyújtani, meghatározott időtartamra. A visszatérés során gyakori tévhit, hogy a munkáltató szabadon módosíthatja a munkafeltételeket. Valójában a munkaszerződés egyoldalú hátrányos módosítása nem jogszerű. A jogszabályi keretek célja a munka és a családi élet összehangolásának elősegítése. A tudatos jogérvényesítés mindkét fél számára hozzájárul a kiszámítható és jogszerű foglalkoztatáshoz.
A munkaviszony megszüntetése: Soha ne mondj fel!
Az előadás kisgyermeket nevelő anyák munkaviszonyának megszüntetéséhez kapcsolódó munkajogi kérdéseket elemzi, különös tekintettel a stratégiai döntések jogi és pénzügyi következményeire. Rávilágít arra, hogy a munkavállaló által kezdeményezett felmondás gyakran a jogszabályi védelmek és pénzbeli jogosultságok elvesztésével jár. A vizsgálat bemutatja a munkaviszony megszűnésének lehetséges jogcímeit, így a felmondást, az azonnali hatályú megszüntetést és a közös megegyezést. Elemzi a munkáltatói és munkavállalói felmondás közötti lényeges eltéréseket, különösen a jogkövetkezmények és a kompenzációk szempontjából.
Külön hangsúlyt kap annak tisztázása, hogy az anya mikor és milyen feltételekkel mondhat fel jogszerűen. Az absztrakt rámutat arra, hogy a közös megegyezés sok esetben rejtett nyomásgyakorlás eredménye, amely a munkavállaló számára hátrányos feltételeket rögzíthet. Az előadás részletesen vizsgálja a végkielégítésre való jogosultság feltételeit és mértékének növekedési eseteit. Bemutatja, hogy a munkaviszonyban töltött idő és a megszüntetés jogcíme miként befolyásolja a kifizetések összegét. Kiemeli a ki nem adott szabadság pénzbeli megváltásának jelentőségét, amely jelentős anyagi értéket képviselhet. A cél a tudatos joggyakorlás elősegítése és a kiszolgáltatott helyzetekből fakadó anyagi veszteségek megelőzése
Jó gyakorlatok: kommunikáció a HR-rel, dokumentálás, tárgyalástechnika
Az előadás célja annak bemutatása, hogy a kisgyermeket nevelő anyák munkajogi helyzetében a tudatos és jogszerű kommunikáció kiemelt szerepet játszik a jogviták megelőzésében. Az anyag rávilágít arra, hogy számos félreértés nem jogértelmezési, hanem kommunikációs hiányosságokra vezethető vissza. Elemzi a munkajogi szabályozás azon előírásait, amelyek az írásbeliséget és a határidők betartását kötelezővé teszik. Külön ismerteti az anya tájékoztatási és együttműködési kötelezettségeit a munkaviszony fennállása során. Az előadás bemutatja, hogy a megfelelő időben és formában közölt nyilatkozatok milyen joghatással bírnak. Részletesen tárgyalja a munkáltatóval történő kapcsolatfelvétel ajánlott lépéseit és kommunikációs stratégiáit. Kitér arra, mikor elegendő az informális egyeztetés, és mikor indokolt az írásos jognyilatkozat alkalmazása. Az anyag hangsúlyozza a határidők jelentőségét, különös tekintettel a jogvesztő határidőkre. Bemutatja az elektronikus és papíralapú kommunikáció eltérő bizonyító erejét. Vizsgálja, hogy a dokumentáltság miként segíti a jogérvényesítést vitás helyzetekben. Az absztrakt kitér arra is, hogy mikor célszerű jogi tanácsadót bevonni az egyeztetési folyamatba. Elemzi a peres eljárás előnyeit és kockázatait a békés rendezéssel szemben.
Aktualitások – Magyar Védőnők Egyesülete Országos Elnöksége
15.00 Továbbképzés zárása, pontigazolások személyes átvétele az előre bejelentkezett résztvevők számára
A délutáni program változtatásának jogát fent tartjuk!
A programon az Egyesület tagjai – két éves folyamatos tagság esetén (2025. és 2026. év) – térítésmentesen vehetnek részt. Részvételi díj: 10.000,- Ft/fő/alkalom. A helyszínen lehetőséget biztosítunk a MAVE tagdíj befizetésére!
Jelentkezési határidő: 2026. SZEPTEMBER 11.‼‼‼