Szabóné Bendig Borbála koragyermekkori intervenciós szakgyógypedagógus
Továbbképzési nyilvántartási szám: SZTK-A-72043/2022.
Továbbképzési pontérték: 17 pont
Időpont: 9.00-15.00
Helyszín: Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő – 1139 Budapest, Váci út 73/A.
PROGRAM
A szenzoros integráció és a szenzomotoros integráció fejlődése csecsemőkorban
A szenzoros integrációt, vagyis a különböző érzékeli modalitások összhangjának és differenciálásának kialakulását a primitív reflexek és a rájuk épülő poszturális reflexek működése jelentős mértékben befolyásolja. Az első félévben a hallásészlelés fejlődése során kiemelt fontosságú a zajok és a beszédhangok, a második félévben az anyanyelvi hangok felismerése és differenciálása. A látásészlelés és a szemmozgató funkciók fejlődése révén a térlátás kialakulása a mászás megjelenésének idejére tehető. Az egyensúlyi érzékelés és a propriocepció fejlődése egymással szoros kölcsönhatásban vannak, továbbá a testtartás és a mozgásos képességek fejlődése mindkét érzékelési modalitás minőségét meghatározza.
A primitív reflexek szerepe a csecsemő mozgásfejlődésében
A primitív reflexek közül elsősorban a szopó és a kereső, a fogó és a Moro-reflex a születést követő első hónapokban támogatják a táplálkozási magatartást és a kötődési viselkedést. Az aszimmetrikus tónusos nyaki reflexnek és a tónusos labirintus reflexnek a testtartás és a mozgásos képességek fejlődésében van kiemelt szerepe. Hason és háton fekvő helyzetekben a fej- és törzskontroll kialakulása a hatodik hónapra tehető a fejtartó reflex és a Landau-reflex testtartást szabályozó szerepével. A klasszikus mozgásfejlődési mérföldkövek megjelenési formáit (fordulás, kúszás, mászás, járás) az adott fejlődési szakaszra jellemző reflexcsoportok aktivitása határozza meg. Az eltérő mozgásfejlődés és mozgásmintázatok szorosan összefüggenek az éretlen idegrendszeri működéssel. A reflexfejlődés és a mozgásfejlődés pontos ismeretével idejében felismerhetjük az eltérő fejlődésmenetet, így megakadályozhatjuk a következményesen kialakuló képességfejlődési eltéréseket.
Reflexfejlődés a magzati életben és csecsemőkorban
Az öröklött viselkedésmintázatok közé tartoznak a reflexek, melyek már a magzati fejlődés során is megfigyelhetők. A csecsemő mozgásfejlődését és megismerő tevékenységét olyan reflexek és öröklött mozgáskombinációk irányítják, melyek a magzati élet során alakultak ki. Az újszülött kötődési viselkedését több reflex is kiegészíti, melyek indikálják a szülői gondoskodást és megkönnyítik a testi közelséget. A táplálkozáshoz és a biztonság megszerzéséhez szükséges reflexes mozgások és viselkedésminták ösztönösen szolgálják az újszülött életben maradását. A reflexfejlődés, valamint az egyes reflexek szerepének ismerete könnyebben értelmezhetővé teszi a csecsemőfejlődést. Ezáltal jobban megtalálhatók azok az eszközök és módok, amelyekkel ez a természetes folyamat megsegíthető annak érdekében, hogy megakadályozható legyen az eltérő fejlődésmenet.
Hogyan támogassuk a csecsemő megismerő tevékenységét?
A csecsemő kötődési viselkedése és megismerő tevékenysége öröklött mintázat alapján működik. A két viselkedés állandó kölcsönhatásban van egymással. A megismerő tevékenység, vagy exploratív játék fejlődését számos mozgásos, egyensúlyi, taktilis, akusztikus és vizuális reflex működése befolyásolja. A reflexek fejlődéstani csoportokba rendeződve végig kísérik a mozgástanulás és a környezet megismerésének folyamatát. A környezeti ingerek érzékelésére, majd az erre megjelenő mozdulatokra először a reflexek adnak választ, amelyek beindítják a legegyszerűbb tanulási folyamatokat. A reflexes mozdulatok segítségével megtanult egyszerű mozgások képezik az akaratlagos mozgásszabályozás alapjait, amelyek mentén kifejlődhetnek az egyre összetettebb mozgások. A különböző fejlődési szakaszokra jellemző reflexcsoportok működésének ismeretével kiválaszthatjuk azokat a játékokat, amelyek a legjobban illeszkednek a megismerő tevékenységének aktuális szintjéhez.
A poszturális reflexek szerepe az idegrendszer érési folyamatában
Születéskor az alacsonyabb szintű agyi területek fejlettebbek a magasabbaknál. A magasabb szintű működések a fejlődéssorán fokozatosan veszik át az irányítást. Mindegyik primitív reflexnek megadott célja van és addig nem gátlódik le teljesen, amíg az előírt feladatát eredményesen el nem végezte. Így csecsemőkorban bizonyos sztereotip mozgásformák rendszeres ismétlése teszi lehetővé a tanulás elemi formáját, így készítve elő az akaratlagos mozgásokat, amelyek fokozatosan felülszabályozzák a primitív reflexeket. Az ismétlődő fejlődéstani mozgások egyrészt elősegítik a primitív reflexek gátlását, másrészt a központi idegrendszer folyamatos fejlődésével együtt elősegítik a poszturális reflexek kifejlődését. A poszturális reflexek automatikus alapot biztosítanak a testtartás, az egyensúly, a rugalmasság, az akaratlagos mozgások és a mozgáskoordináció fejlődéséhez, fenntartásához. Segítséget, tehermentesítést adnak az idegrendszer számára a magasabb szintű agykérgi funkciók érdekében. Éretlen idegrendszeri működés akkor áll fenn, ha a poszturális reflexek működése hiányos vagy éretlen. Ezzel együtt a primitív reflexek időn túl is aktívak maradtak. Az éretlen idegrendszeri működés tünetei sok esetben már csecsemőkorban felismerhetők. A megfelelő kora gyermekkori intervencióval a folyamat megállítható, így a későbbi életkorra jellemző figyelmi, viselkedési, mozgáskoordinációs, kommunikációs és tanulási problémák megelőzhetők.
Aktualitások – Magyar Védőnők Egyesülete Országos Elnöksége
15.00 Továbbképzés zárása, pontigazolások személyes átvétele az előre bejelentkezett résztvevők számára.
A délutáni program változtatásának jogát fent tartjuk!
A programon az Egyesület tagjai – két éves folyamatos tagság esetén (2022. és 2023. év) – térítésmentesen vehetnek részt. Részvételi díj: 5.000,- Ft/fő/alkalom. A helyszínen lehetőséget biztosítunk a MAVE tagdíj befizetésére!
Jelentkezési határidő: 2023. OKTÓBER 25.‼‼‼