A burn-out szindróma – segítő munka legnagyobb ellensége

Továbbképzési nyilvántartási szám: SZTK-A-54343/2021.

Továbbképzési pontérték: 17 pont

IDŐPONT: 9.00-16.00

REGISZTRÁCIÓ: 8.30 órától

HELYSZÍN: Polgármesteri Hivatal Házasságkötő Terem – 5000 Szolnok, Kossuth L. tér 9.

P R O G R A M

A segítő munka legnagyobb ellensége és veszélye: a burn-out szindróma

A kiégés és a stressz indukálta mentális zavarok – leginkább a depresszió és a szorongás – az egész világon lényegesen magasabb arányban fordulnak elő szociális munkakört betöltők és egészségügyi dolgozók körében, mint az átlag népességben. A kiégés pathomechanizmusában a munkahelyi stressz fontos szerepet játszik. A védőnők jelentős munkahelyi stresszterheltségnek vannak kitéve, így a kiégés előfordulása körükben várhatóan magas. A kiégés szakkifejezést először 1974-ben Freudenberger használta a pszichiátriai osztályon dolgozók körében megfigyelt érzelmi kimerülésre. A kiégés empirikus vizsgálataiban leggyakrabban használt a Maslach, Jackson és Leiter által kidolgozott modell, amely a kiégést az érzelmi kimerülés, deperszonalizáció, és az egyéni teljesítménycsökkenés tünetegyütteseként definiálja, amely emberekkel foglalkozó személyek körében lép fel.

A burn-out sajátosságai, tünetei 

A kiégés kialakulásában az érzelmi kimerülés jelenik meg először. Ekkor az illető egyre fáradtabbá válik és egyre kevesebb energiát tud/akar a munkájába fektetni. Ezt követi az elszemélytelenedés állapota. Zavart szenved a kollégákkal, egyre kevésbé képes a szociális térben jól működni. Ez vezet el a  kiégés következő szakaszához, amelyben a legjellemzőbb az egyéni teljesítőképesség csökkenése. Koncentrációs zavarok, ebből fakadóan hibázások figyelhetők meg. 

Kiégés a magyar egészségügyben: veszélyes munkaterületek, figyelmeztető jelzések

Milyen elemek sorolhatók a munkakörnyezet meghatározó tényezői közé? Jelentős a munkahelyi megterhelés, műszakos munkavégzés, az önálló kontroll, a döntéshozatal, a kreativitás szintje, a közös értékek összhangja, illetve ezek hiánya, a munkahelyi közösség minősége. A fizikai környezet szerepe sem elhanyagolható: rendelkezésre állnak-e a szükséges munkaeszközök és azokat milyen közvetlen környezetben használjuk? Túlmunka a munkaerőhiány miatt, anyag- és eszközhiány, fokozott megterhelés, pozitív munkakörnyezet hiánya. 

Hogyan védekezzünk? A prevenció lehetőségei 

A kiégés elleni prevenció valamint intervenció világszerte az egészségügy egyik legnagyobb kihívása. Hatékony segítséget jelentenek a kognitív viselkedésterápiás módszerek, a relaxáció, a kontroll növelése, biofeedback-tréning és a testmozgás növelése. A vizsgálatok szerint ezek a kiégés mindhárom komponensében csökkenést eredményeztek egészségügyi dolgozók körében. Sokszor már az is a kiégés ellen hat, ha felismerjük, hogy a munkahelyi terheket egyedül nem győzzük és tudunk, merünk segítséget kérni – munkatársi kapcsolatainkban figyelünk egymásra.

Relaxációs módszerek előnyei – saját élmény

A relaxációs módszerek általános jellemzése, fiziológiai alapjainak bemutatása után sorra vesszük a leggyakoribb relaxációs technikákat. Kitérünk a köztük lévő különbségekre, a tanulhatóságukat növelő külső-belső tényezőkre. A hallgatóság bevezetést kap az autogén tréning módszertanába – és az érdeklődők saját élményt is szerezhetnek.

A program változtatásának jogát fent tartjuk!

Jelentkezési határidő: 2024. ÁPRILIS 11. ‼️ ‼️ ‼️

JELENTKEZÉS