Nyelv / Language:

Természetesen anyatejjel.. Konferencia

2020 évi program letölthető>>>

Jelentkezés>>>

SZOPTATÁS VILÁGHETE

augusztus 1-7.    

Nemzetközi szinten a WABA (World Alliance for Breastfeeding Action) szervezi és koordinálja az Anyatej Világhetének megünneplését

Szoptatás VILÁGHETE

   WABA egy globális hálózata azoknak a szervezeteknek és egyéneknek, akik hisznek abban, hogy a szoptatás /anyatejes táplálás joga minden gyermeknek és anyának és akik elkötelezték magukat, hogy védik elősegítik és támogatják ezt a jogot. A WABA azon dolgozik, hogy segítse az Innocenti Deklaráció alkalmazását, és szorosan együttműködik az UNICEF-fel. A szoptatási világhetet több mint 120 országban ünneplik minden évben.

Fenntartható fejlődés fejlesztési célok 2030-ig

 

 

A Magyar Védőnők Egyesülete 1993-ban   csatlakozott a világrendezvényhez, amikor is a WHO és az UNICEF 1993-at az ANYATEJ VILÁGÉVÉNEK nyilvánította.

 Jelmondatai voltak:

2020. Az egészségesebb bolygóért!
2019. A szoptatás sikere mindannyiunkon múlik!
2018. Szoptatás: Az élet forrása
2017. Tegyünk együtt a szoptatásért!
2016. Szoptatás: A fenntartható fejlôdés kulcsa
2015. Munka és szoptatás
2014. Szoptatás – egy életre nyerhetsz vele!
2013. A szoptatás támogatása – Az édesanyák mellett
2012. Értsük meg a múltat, tervezzük a jövőt
2011. Az anyatej csodája az élet csodája
2010. Csak 10 lépés A babarát úton
2009. A szoptatás vészhelyzetben életet ment
2008. Aranyat érő támogatás
2007. Szoptatás-Az első óra egymillió babát ment meg
2006. 25 év a szoptatás védelmében
2005. Anyatej és anya főztje: Szeretettel az egészséges babáért
2004. Kizárólagos szoptatás – az arany alap
2003. Szoptatás a globalizálódó világban a békéért  és az igazságér
2002. Szoptatás: egészséges édesanyák és egészséges csecsemők
2001. Szoptatás és az információ kora
2000. A szoptatás: a TE jogod
1999. A szoptatás: az életre szóló tanítás
1998. A szoptatás: a legjobb befektetés
1997. A szoptatás: a természetes út
1996. A szoptatás: a közösség felelőssége
1995. A szoptatás: az anyák, a nők megerősítése
1994. Óvjuk a gyermekek egészségét: támogassuk a törvények megvalósulását
1993. Anya- barát munkahelyeket- kezdeményezés (munkahelyek bevezetése)
1992. Baba- barát kórházak- kezdeményezése” /postacím + naptár /

 - A kommunikáció képessége olyasmi, amit igen korán megtanulunk az életünk során. Pl.: egy enyhe kocogtatás az anya hasüregében a magzat első külvilággal való kapcsolatát jelenti. A szoptatás alatti szemkontaktus az anyával tulajdonképpen bevezeti az elengedési reflex kialakulását, maga a baba szopása pedig minden jelet, információt megküld az anyai test megfelelő helyére annak érdekében, hogy az elegendő mennyiségű tejet termeljen a baba számára, megfelelő időre, megfelelő hőmérsékletben és mennyiségben.

 - Minden évben újabb és újabb kutatások erősítik meg azt, hogy milyen fontos a kizárólagos szoptatás a baba 6 hónapos koráig, valamint a további folyamatos szoptatás, egyéb táplálék kiegészítés mellett a gyermek kétéves koráig vagy azon túl is.

 - Az anyatejes táplálás optimális tápanyag bevitelt jelent a gyermek számára, csökkenti bizonyos betegségek kockázatát, mint pl.: a hasmenés, légző rendszeri betegségek (pl.: tüdőgyulladás), fülbetegségek és hugyúti fertőzések.

A szoptatás alapvető része a gyermek megfelelő gondozásának, biztosítja az egészséges növekedést és lelki fejlődést. Csökkenti az anya számára az emlő és petefészek rák, a vashiányos anaemia és csípő combnyak törés kockázatát.

 Az új technológia felhasználása

A szoptatás szószolóinak meg kell győződniük és biztosnak kell lenniük abban, hogy időben, pontosan hatásos és kulturálisan elfogadható szoptatással kapcsolatos üzeneteket közvetítenek.

 Meghatározza annak fontosságát, hogy a szoptatással kapcsolatos tények, ismeretek minden elérhető kommunikációs csatornán terjednek (Internet, rádió, tv, videó, újságok, rajzfilmek, elbeszélések, bábozás, zene, dráma, színház, plakátok, hirdetőtáblák, stb.)

Szoptatási trendek Magyarországon

A 60-as években Magyarországon a nők több mint 50%-a táplálta kizárólag anyatejjel gyermekét a szülést követő első három hónapban. Egyes években ez az arány majdnem elérte a 60%-ot. A mesterségesen (tápszerrel) táplált gyermekek aránya csak 5% körül mozgott.

A 70-es években az első 3 hónapban kizárólagosan szoptató édesanyák aránya 30% körülire esett vissza, míg a vegyes táplálás és a mesterséges táplálás 10-10 %-kal nőtt. Az ebben a szakaszban történő tápszerrel történő táplálás 1980-ban érte el csúcspontját, csecsemők több mint 16%-a kapott tápszert. 

A nyolcvanas évek közepétől a szoptatás aránya ismét emelkedni kezdett és 1991-re a háromhónapos korig történő kizárólagos szoptatás aránya elérte a 44%-ot. A mesterséges táplálás aránya 11,1% volt.

A szoptatást népszerűsítő programok, a bababarát szülészetek, valamint a szoptatás támogató civil kezdeményezések terjedését a szoptatási arányok jelentős növekedése követte a 90-es években. 1997-ben a 3 hónapos korig kizárólag anyatejjel táplált csecsemők aránya már 49. 6 % volt, s ez az arány 2003-ra 65,3 %-ra emelkedett.

 Ezek a számadatok azonban kissé félrevezetőek voltak, mivel a kizárólagosan szoptatott csecsemők közé sorolták azokat is, akik tea, gyümölcslé pótlást is kaptak. A szigorúbb statisztikai adatfelvétel miatt a kizárólag anyatejjel táplált csecsemők aránya 2004-ben ugyan visszaesést mutat, de erről az 58%-ról tudható, hogy valóban csak a kizárólag szoptatott újszülötteket tartalmazza. A hazai kórházakban jelenleg az édesanyák 90%-a kezdi el szoptatni gyermekét. Ez jóval magasabb arány mint az EU átlaga (60%). Ugyancsak pozitív fejlemény, hogy a mesterségesen táplált csecsemők aránya évek óta 7% körül állapodott meg.

Nem lehetünk azonban elégedettek, ha a hazai helyzetet  a WHO és az UNICEF ajánlásával vetjük össze. Az ennek megfelelően 6 hónapos korig kizárólag anyatejjel táplált csecsemők aránya ugyan emelkedett az elmúlt évek során (1997:23,1 %,  2003: 40,5 %), de 2004-ben még mindig csak 36%-os volt.

A Szoptatási Világhét

Augusztus 1-7.

Céljai:
- felhívni a figyelmet a különböző kommunikációformákra (eszközökre, és hatékony használatukra)
- hangsúlyozni a legfontosabb szoptatási ismereteket (pl. a kizárólagos szoptatásról)
- a kommunikációs csatornákon keresztül megosztani a tapasztalatokat, gondolatokat szoptatáshoz kapcsolódó kihívásokról és fenyegető tényezőkről
- ösztönözni és terjeszteni  az újszerűbb és jól használható módszereket az anyák szoptatásának támogatására
Cselekedjünk!
- kezdjünk kampányt nemzetközi és nemzeti szinteken a tv, sajtó, rádió útján a közszolgálati adókon keresztül
- fejlesszünk ki világhálót multikulturális szoptatási információforrás/adatbank szolgáltatással
- szervezzünk műhelymunkát a szoptatási – aktivisták és anyák számára, hogy leküzdhessék az idegenkedést, tartózkodást az új technológiák alkalmazásától.

Az anyatejes táplálásban segítséget nyújtó szervezetek:
 Magyar Védőnők Egyesülete
Országszerte, minden településen elérhető védőnő, aki segítségét kérheti a szoptató édesanya
Levelezési cím: 1399 Budapest Pf. 636
mave@mail.externet.hu; www:mave.hu
 

Szoptatásért Magyar Egyesület
szme@freemail.hu;       www.c3.hab/~hu
Tel: 316-67-62

24 órás Szoptatási Ambulancia
Fővárosi Szt. István Kórház
1094 Budapest Nagyvárad tér 1.
T: 455-5700/1644
 

Telefonos Tanácsadás
0-24 órás 06-96-41824/1156
Dr. Ádám Borbála 06-20-9424-896
Dr. Kovács Judit 06-52-417-144/5454
 

 

Amit újra és újra hangsúlyoznunk kell

 A szoptatás életeket menthet meg! A szegény országokban jelentősen emeli a csecsemőhalandóságot a korán bevezetett mesterséges táplálás, ám a tápszer adása sem mindig kedvező hatású, hátrányairól még a jól kiépült egészségügyi ellátással rendelkező, gazdag országokban sem feledkezhetünk el. A korán bevezetett mesterséges táplálékok betegségeket okozhatnak, illetve gyakoribbá teszik bizonyos betegségek előfordulását, így növelik a költséges kezelések arányát. Minden országban elsőbbséget kellene élveznie annak a népegészségügyi célnak, hogy megvalósítsák a 2002-es WHO/UNICEF: A Csecsemő és Kisgyermek-táplálás Globális Stratégiáját. A tudományos bizonyítékokon alapuló Stratégiát 2002-ben fogadták el, lényege, hogy a megfelelő újszülött-, csecsemőkori és kisgyermekkori táplálás biztosítása jelentős szerepet játszik az optimális egészség elérésében. A stratégia céljai:

- felhívni a közvélemény figyelmét a csecsemő- és kisgyermektáplálásra ható legfontosabb problémákra, ezek megoldásához vezető utak azonosítása és a szükséges beavatkozások keretének biztosítása?
- a kormányok, nemzetközi szervezetek és más érintettek elkötelezettségének növelése a csecsemő és kisgyermektáplálás optimális gyakorlásának eléréséért
- olyan környezet létrehozása, amely lehetővé teszi az édesanyáknak és családjaiknak, hogy minden körülmények között megfelelő információn alapuló döntést hozhassanak, és szabadon dönthessenek gyermekük táplálásáról.
 

 Merrefelé tartunk?

Napjainkban a politikai és társadalmi változások, a HIV járványszerű terjedése, a környezeti katasztrófák, valamint az ember okozta katasztrófák ellenére szerencsére egyre több nő szoptatja kizárólagosan gyermekét az első hat hónapban. Azonban a korábbi kedvezőtlen tendencia (a szoptatás visszaszorulása) megfordulása ellenére is túlságosan rövid ideig szoptatják a csecsemőket világszerte. Különösen a fejlett országokra igaz, hogy a tápszerek vélt biztonságára hagyatkozva, és a hiányos felvilágosítás miatt a nők jelentős része (egyes európai országban közel ötven százaléka) el sem kezdi szoptatni újszülöttjét. A szoptatás teljes időtartamának növelésében és a megfelelő, biztonságos kiegészítő táplálás megvalósításában tehát még jócskán van tennivaló – mindenütt a világon.

 Néhány példa a szoptatás számtalan előnye közül:

• Az anyatej a csecsemők számára legmegfelelőbb tápanyagokat tartalmazza
• Az anyatejet a csecsemő könnyen emészti meg
• Az anyatej antitesteket és számos egyéb védőanyagot tartalmaz, mely a csecsemők betegségekkel szembeni ellenállását növeli
• A szoptatás során bensőséges anya-gyermek kötődés alakul k

A tápszeres táplálás veszélyei

 Az Anyatejet Helyettesítő Készítmények Marketingjének Nemzetközi Kódexe kijelenti, hogy a szülőket tájékoztatni kell a csecsemőtápszer szükségtelen vagy helytelen alkalmazásának egészségügyi kockázatairól. Az Egészségügyi Világszervezet a kizárólagos szoptatást ajánlja az első hat hónapban, a kiegészítő táplálékok bevezetését hat hónapos kortól kezdve, valamint a szoptatás folytatását két évig, vagy azon túl.

A széleskörű kutatási anyagokból az INFACT Canada (Infant Feeding Action Coalition) által válogatott példák dokumentálják a szoptatás fontosságát és a a tápszeres adásával összefüggő kockázatokat.

 A szoptatott csecsemők és gyermekek körében  

  1. csökken az asztma kialakulásának kockázata
    2. csökken az allergia kialakulásának kockázata
    3. csökken az akkut légzőszervi betegségek kialakulásának kockázata
    4. csökken a fogállási rendellenességek kockázata
    5. csökken a szennyezett vízből származó fertőzés kockázata
    6. csökken a táplálkozási elégtelenségek veszélye
    7. csökken a gyermekkori rák kialakulásának kockázata
    8. csökken a krónikus megbetegedések kialakulásának kockázata
    9. csökken a cukorbetegség kialakulásának kockázata
    10. csökken a szívbetegségek kialakulásának kockázata
    11. csökken az elhízás kockázata
    12. csökken a bélfertőzés kockázata
    13. csökken a középfülgyulladás kockázata

 A szoptató édesanyák körében:

  1. csökken a mellrák kialakulásának kockázata
  2. csökken az elhízás kockázata
  3. csökken a petefészek rák kockázata
  4. csökken a csontritkulás kialakulásának kockázata
  5. csökken a stressz és szorongás kialakulásának kockázata
  6. csökken a cukorbetegség kialakulásának kockázat

 


© 2008-2018 Magyar Védőnők Egyesülete
A honlapot a Netteszt Informatikai Kft. készítette