Nyelv / Language:

Etikai Szabályzta

Magyar Védőnők Egyesülete Etikai Szabályzata*

A Magyar Védőnők Egyesülete (továbbiakban: MAVE), mint a védőnők önkéntes tagságán alapuló társadalmi szervezet Alapszabályának megfelelően jelen Etikai Szabályzatban határozza meg a tagsági viszonyból és a választott tisztségből eredő kötelezettségek teljesítésére vonatkozó felelősségi szabályokat.

Első rész

Etikai Szabályzat és az általános magatartási elvek

1.   Az Etikai Szabályzat célja

Az Etikai Szabályzat megalkotásának és elfogadásának célja, hogy segítséget nyújtson az egyesületi munkában való részvételhez, meghatározza az Egyesület tagjai és választott tisztségviselői részére – az általános etikai szabályokon túlmenően – azokat a speciális etikai normákat, amelyeket az Egyesület tagjai, választott tisztségviselői tevékenységük során és egymás közötti kapcsolatukban betartani és betartatni kötelesek.

 

2. Az Etikai Szabályzat hatálya

A Szabályzat hatálya a Magyar Védőnők Egyesületének rendes és pártoló tagjaira, választott tisztségviselőire terjed ki, akik tevékenységüket a jelen etikai normák figyelembevételével kötelesek folytatni. 

Az Etikai Szabályzatban nem szabályozott esetekben az általános emberi és társadalmi normarendszer a mérvadó, kétség esetén az Egyesület Küldött Közgyűlése foglalhat állást.

 

3. Általános magatartási elvek

3.1   A tag egyesületi tevékenysége során köteles az egyesület Alapszabályában, Szervezeti- és Működési Szabályzatában meghatározott kötelezettségeket betartani az egyesületi életben és a társadalmi kapcsolataiban olyan magatartást tanúsítani, amellyel elősegíti az egyesületi célkitűzések megvalósítását, ezen belül a védőnők munkájával kapcsolatos társadalmi megbecsülés előmozdítását.

A tagnak ennek érdekében  fokozottan kell ügyelni arra, hogy jogkövető magatartást tanúsítson, lehetőség szerint határolódjon el minden olyan cselekvéstől, amely alkalmas lehet a védőnők szakmai, társadalmi szerepének csökkentésére, vagy elősegítheti a szakma negatív megítélésének kialakulását.

3.2 A tag vállalja a gondozott egyének, családok, és közösségek méltóságának, személyiségi jogának illetve identitásának tiszteletben tartásával gyakorolja hivatását, a szakmai kompetenciájába tartozó feladatokat legjobb tudása és felkészültsége alapján, teljes felelősséggel végzi az érvényben lévő jogszabályok, szakmai állásfoglalások és módszertani ajánlások szerint.

3.3 A tag az egyesületi tevékenység során megszerzett információkat, ismereteket védőnői működése során felhasználhatja, hasznosíthatja, azonban azokkal mások rovására vagy jogtalan előnyök szerzése érdekében nem élhet vissza.

3.4 A tag más egyesületi tagokkal szemben – az egyesületen belül, vagy az egyesületi rendezvények során – köteles tiszteletben tartani mások önállóságát, vélemény-nyilvántartási szabadságát.

3.5 A tag szakmai, társadalmi fórumokon, nyilvános szerepléseken utalhat egyesületi tagságára, de az egyesület nevében, illetve az Egyesületet érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra csak az Elnök, vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult.

Nyilvános szereplés egyaránt magában foglalja a fizetett, vagy ingyenes hirdetésekben, reklámokban, kiadványokban, nyomtatott, illetve elektronikus médiában megjelenő cikkekben, kommentárokban, riportokban való Egyesület nevében történt megnyilatkozásokat.

3.6  A védőnő tagnak a személyes találkozások alkalmával, az írott, az elektronikus médiában, vagy az interneten történő tanácsadás, vagy véleménynyilvánítás során biztosítania kell, hogy kijelentései, megnyilvánulásai

o       szakmai tudásán, képzettségén és gyakorlati tapasztalatán alapuljanak, összhangban legyen a szakmai irodalommal és az általános gyakorlattal,

o       jogtalan előnyhöz ne juthasson ezen tevékenysége  révén,

3.7 A védőnő hivatása gyakorlása során is együttműködik a társszakmák képviselőivel, méltányolja és tiszteletben tartja tevékenységüket. Jó kollegiális kapcsolatra és egymás szakmai presztízsének kölcsönös elismerésére és emelésére törekszik

 

4. Részvétel az egyesületi munkában

4.1 A tag köteles aktívan részt venni az általa vállalt egyesületi tevékenységben, az általa választott szakosztályok, Országos Elnökség és Bizottságok, valamint a Küldött Közgyűlés munkájában.

4.2 A tag nem szolgáltathat megtévesztő adatokat tagsági viszonyát illetően, az ezzel kapcsolatos nyilatkozatot belépéskor, illetve az Országos Elnökség ez irányú felkérésére köteles a valóságnak megfelelő tartalommal kitölteni.

A tagnak személyi adataiban történt változást – a változás bekövetkezését követő 60  napon belül – köteles a szakosztály vezetője útján, az Országos Elnökségnek bejelenteni.

4.3 A tag köteles az Egyesületen kívül az egyesület tevékenységét olyan módon is népszerűsíteni, hogy az alkalmas legyen a szakma és az egyesületi célkitűzések megismerésére, a tagság fejlesztésére, új tag belépésére.

4.4. A tagnak a tagdíjat a Küldött Közgyűlés által elfogadott szabályok alapján, határidőben kell megfizetnie és lehetőségeihez mérten törekedni arra, hogy alkalmanként vagy rendszeresen munkájával, tudásával támogassa az egyesületet, részt vegyen az egyesület testületi munkájában, az egyesület által szervezett rendezvényeken, kiállításokon, a lakosság részére szervezett programokon a felvilágosító, tájékoztató munkában, kiadványok terjesztésében, népszerűsítésében.

 

5. Választott tisztségviselők felelősségi szabályai

5.1 Az Egyesület választott tisztségviselői tevékenységüket az Alapszabályban, Szervezeti- és Működési Szabályzatában meghatározott módon a jogszabályokban előírt feltételeknek és a Küldött Közgyűlés határozatainak betartása mellett gyakorolják.  

5.2 A választott tisztségviselők (továbbiakban együttesen: választott személy), akikre az Etikai Szabályzat hatálya kiterjed:

  • az Egyesület elnöke, elnökhelyettese, titkára
  • Országos Elnökség tagjai
  • Országos bizottságok elnöke, tagjai
  • Szakosztályvezetők, szakosztályvezető-helyettesek,
  • Országos küldöttek

5.3  Az Etikai Szabályzat  hatálya alá tartozó választott személyek kötelezettségei

5.3.1  A választott személy tisztségét önként vállalta és a MAVE tagjainak bizalmából nyerte el, így a tisztséghez tartozó valamennyi tevékenységet és feladatot köteles maradéktalanul ellátni.

5.3.2 A jogszabályok, a MAVE Alapszabálya, illetve az egyesület belső szabályzatai, valamint a Küldött Közgyűlés határozatai szerint meghozott

testületi

döntéseket, a választott személynek végre kell hajtania. Amennyiben valamely határozattal nem ért egyet, úgy élhet az Egyesület Alapszabályában minden tag számára biztosított joggal, ám ez végrehajtási kötelezettsége alól nem mentesíti.

Amennyiben a választott személy az adott, szabályosan meghozott testületi határozat végrehajtását elvi okokból nem tudja, vagy nem akarja vállalni, úgy választott tisztségéről le kell mondania.

5.3.3 A választott személy véleményét, érveit és ellenérveit szabadon kifejtheti az egyesületi döntések, határozatok, állásfoglalások előkészítő szakaszában, és elvárható tőle, hogy ebben a szakaszban javaslataival és bírálataival is segítse azok optimális kialakítását.

5.3.4 A szakmai és civil fórumokon a választott személy a MAVE választott testületei által kialakított és elfogadott szakmai álláspontot köteles képviselni, az egyesületi állásponttal ellentétes véleményt nem fejthet ki.

A feladataival járó testületi eseményeken meg kell jelennie. Várható távolmaradását előre írásban jeleznie és indokolnia kell. Rendkívüli, előre nem látható akadályoztatás esetén ezt telefonon, majd az eseményt követő három munkanapon belül írásban is közölnie kell.

5.3.5 A választott személy minden egyesületi tevékenysége, eljárása során köteles a pártatlanságra ügyelni. Saját, személyes érdekeit választott személyként folytatott tevékenysége, eljárása során figyelmen kívül kell hagynia. Tisztségével visszaélve jogtalan előnyt nem szerezhet, vagy nem  nyújthat, jogtalan hátrányt nem okozhat.

5.3.6 Amennyiben a választott személy a megválasztásakor fennálló helyzetében bekövetkező változás következtében az Alapszabályban meghatározottak szerint összeférhetetlenség keletkezik, a választott személynek le kell mondania.

A lemondás elfogadásáról, vagy a lemondott személy Alapszabály szerinti újraválasztásáról azon egyesületi szerv jogosult dönteni, amely őt előzőleg is megválasztotta. A szavazás megvalósítható a soron következő rendkívüli vagy rendes testületi ülésen.

5.3.7 A tagnak a védőnői munkával kapcsolatos észrevételeket, hiányosságokat, szakmai hibákat elsősorban a szakmai felügyeletet ellátó vezető védőnőkkel kell körültekintően mérlegelni,  elemezni és a probléma megoldására mielőbbi megoldást megtalálni.

A védőnő tag kérheti a Magyar Védőnők Egyesületének, mint szakmai érdekképviseleti szervezetnek a közreműködését az Alapszabályban megfogalmazott célok és tevékenységek alapján. Az Egyesület Etikai Bizottságán keresztül kezdeményezheti a tudomására jutott problémák feltárását, elemzését. Etikai állásfoglalás kiadásával irányt mutathat a tag, a tagság, vagy a szakma presztízsének védelme érdekében.  

 

Második rész

Etikai eljárási szabályok

 

A Magyar Védőnők Egyesületének (továbbiakban: MAVE) feladata, hogy őrködjön a védőnői tevékenység hivatásszerű gyakorlásán, a védőnői hivatás írott és íratlan erkölcsi szabályainak betartásán, védelmezze a védőnőket indokolatlan, jogtalan támadás esetén, elmarasztalja azokat akik, szakmai, erkölcsi, etikai szabályokat, esküjüket megszegik.

A MAVE fentiekben rögzített feladatából adódó jogát és felelősségét a MAVE az I. fokú etikai bizottságok (továbbiakban: EB), az Országos Etikai Bizottság (továbbiakban: OEB), és a Rendkívüli Küldött Közgyűlés útján gyakorolja.

A MAVE Küldött Közgyűlése az EB-k és az OEB-k, valamint a Rendkívüli Küldött Közgyűlés működését, feladat- és hatáskörét védőnő tagjai ügyében a jelen etikai eljárási szabályok alapján határozza meg.

 

1. Általános rendelkezések

1.1 Az I. fokú etikai bizottságokat a MAVE  szakosztályainál kell létrehozni, három tagját a  szakosztály taggyűlése  titkos szavazással választja.

1.2 A II. fokú OEB három tagját a Küldött Közgyűlés titkos szavazással választja.

1.3 Az EB és az OEB tagjainak megbízatása 4 évre szól. A Bizottságok mindaddig kötelesek feladataikat ellátni, amíg az újonnan megválasztott bizottság meg nem kezdi működését.

1.4 Az etikai bizottságok tagjai szakmai és erkölcsi tekintetben feddhetetlen védőnő tagok lehetnek.

1.5  Az etikai bizottságok működéséért a bizottságok elnökei a felelősek.

Az etikai bizottság nem megfelelő működése esetén az OEB javaslata alapján az Országos Elnökség a bizottságot feloszlathatja és új választást köteles kiírni.

 

2. Illetékesség

2.1 Az EB illetékes eljárni a létrehozó szakosztály működési területén a Védőnő Egyesület védőnő tagjának ügyében.

2.2 Kivételt képez a 2.1 pontban foglaltak alól az Egyesület választott tisztségviselőinek, EB tagjainak  etikai ügye, melyben az eljárásra illetékes EB-t az OEB elnöke jelöli ki.

Az OEB elnöke, vagy tagjai ellen indított etikai ügyben az Országos Elnökség javaslata alapján az Egyesület elnöke jogosult az illetékes EB-t kijelölni.

2.3  Másodfokon az OEB jogosult eljárni az EB határozata ellen benyújtott panaszok ügyében.

Az OEB, az Egyesület választott tisztségviselői ellen indított etikai ügyben másodfokon a Rendkívüli Küldött Közgyűlés határoz az EB határozata ellen benyújtott panasz elbírálása ügyében.

 

3. Hatáskör

3.1 Az etikai bizottságok hatáskörébe tartozik:

a.) az egyesület Alapszabályát, Szervezeti és Működési Szabályzatát, Küldött Közgyűlés által elfogadott szabályzatok, határozatok, a védőnői hivatás írott és íratlan etikai, erkölcsi, szakmai szabályait betartó védőnő tagok védelme,

b.) az etikai helyzet figyelemmel kisérése, értékelése, figyelemfelhívás az intézkedésre jogosult szerv irányába,

c.) indokolatlan vádaskodás, jogtalan támadás esetén az egyesületi tagok védelme,

d.) etikai vétség megállapítása esetén az elkövető elmarasztalása,

e.) hatáskörét meghaladó esetekben a szükséges intézkedések megtétele (rendőrség, ügyészség, bíróság stb. felé ).

3.2  Az etikai bizottságok határozataik kialakításánál a jogszabályok, az Alapszabály, Szervezeti és Működési Szabályzat, Küldött Közgyűlés által elfogadott szabályzatok, az Etikai Szabályzat alapján döntenek.

3.3 Az EB érdemi határozat ellen az érintett személyek fellebbezéssel élhetnek az OEB felé, illetve a Rendkívüli Küldött Közgyűléshez.

3.4 A 3.1 -ban foglaltakon túlmenően az  OEB hatásköre:

a.) az EB határozata ellen benyújtott fellebbezés esetén a II. fokú eljárás lefolytatása,

b.) adott esetben az I. fokú eljárásra illetékes EB kijelölése,

c.) az EB-k tevékenységének elvi irányítása, etikai normák módosításának kezdeményezése.

 

4.  Eljárási szabályok az I. fokú eljárásban

4.1 Az EB eljárását közvetlenül az EB-hez, az OEB-hez  intézet kérelem, panasz, bejelentés, megkeresés (továbbiakban: panasz) alapján, valamint más választott testület  kezdeményezésére etikai vétség gyanúja esetén  kell megindítani, és az annak megindításától számított 30 napon belül le kell folytatni.

4.2  Nem indítható meg az etikai eljárás, ha a cselekménynek az első fokon eljáró etikai bizottság tudomására jutásától 3 hónap, vagy a cselekmény elkövetése óta 3 év eltelt (elévülés).

4.3 Ha az etikai vétségnek is minősülő ügyben büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, az eljárás jogerős befejezésétől számított 3 hónapon belül az etikai eljárás akkor is megindítható, ha a   4.2 pontban meghatározott határidő eltelt. A 3 hónapos határidő a jogerős határozat az illetékes EB-gal történt közlésétől számít.

4.4 Az EB tárgyalást megelőző eljárása

4.4.1  Az EB-hoz beérkező panaszt nyilvántartásba kell venni és külön iktatókönyvben kell iktatni (lásd melléklet). A szóban tett panaszt jegyzőkönyvbe kell rögzíteni.

4.4.2    Az EB-hoz érkezett  panaszt iktatás után a bizottság megvizsgálja hatáskör és illetékesség szempontjából, valamint dönt az esetleges elévülésről.

4.4.3 A bizottság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, nyolc napon belül határozattal elutasítja, ha

·        a bizottságnak nincs hatásköre vagy nem illetékes,  

·        a kérelem elkésett,

·        a bizottság az ügyet érdemben már elbírálta, és változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelmet nyújtottak be

·        a kérelem tartalmából megállapítható, hogy az ügy nem etikai ügy.

4.4.4 Az etikai eljárás megindításáról a panaszost (etikai eljárás kezdeményezőjét), és az érintett panaszoltat a kérelem beérkezésétől számított öt napon belül értesítenie kell.

    Az értesítésnek tartalmaznia kell:

·        az ügy tárgyát, iktatási számát, az eljárás megindításának napját és az adott ügyintézési határidőt, kérelmező nevét, az ügy előadójának nevét és bizottság elérhetőségét,

·        az iratokba való betekintés és a nyilatkozattétel lehetőségére irányuló tájékoztatást.

4.4.5 Az EB, amennyiben szükségesnek tarja az etikai eljárás során az érdekelteket tárgyaláson hallgatja meg, a tárgyalásra szóló idézést az érintetteknek a tárgyalás előtt 7 nappal előbb kézbesíteni kell.

Az idézésben meg kell jelölni a tárgyalás helyét, idejét, a panasz tárgyát. Fel kell hívni az érdekeltek figyelmét arra, hogy az ügyre vonatkozó bizonyítékaikat a tárgyalás során a bizottsággal (távolmaradásuk esetén írásban) ismertetessék.

Figyelmeztetni kell a panaszost és a panaszlottat, hogy igazolatlan távolmaradásuk a tárgyalás megtartásának nem akadálya, a bizottság a rendelkezésre álló dokumentumok alapján dönthet.

4.4.6 A Panaszos és a panaszlott írásban meghatalmazott képviselője útján is részt vehet az etikai eljárásban, az eljárás során keletkezett iratokba betekinthetnek és azokról költségükre másolatot kérhetnek. Nem lehet betekinteni a határozatok tervezetébe.

Az etikai tárgyaláson részt vehetnek mindazok, akiknek jelenlétét az elnök engedélyezi.

4.5 Az etikai tárgyalás lefolytatásának szabályai

4.5.1 A tárgyalást az EB elnöke nyitja meg. Nem vehet részt az EB.-ban akitől az ügy elfogulatlan megítélése nem várható. Akivel szemben ilyen kizáró ok áll fenn, köteles azt bejelenteni.

4.5.2 Az EB akkor határozatképes, ha ülésén tagjainak több mint fele jelen van.

Ha a bizottság nem határozatképes az elnök a tárgyalást elnapolja.

4.5.3 Ha az EB határozatképes, az elnök megállapítja, hogy a megidézettek, illetve képviselőik megjelentek, ellenőrzi a megjelentek személyi adatait, majd a bizottság egyik tagja ismerteti a panasz lényegét, benyújtott írásbeli bizonyítékokat, dokumentumokat.

Ismertetés után az elnök felteszi a kérdést a panaszosnak, illetve képviselőjének, hogy panaszát fenntartja, illetve kívánja-e azt módosítani, kiegészíteni.

Ezt követően a panaszlottnak illetve képviselőjének kell megadni a lehetőséget arra, hogy védekezését előadhassa, bizonyítékait előterjeszthesse.

A panasz és a védekezés előterjesztését követően

·      az EB tagjai, majd a panaszos, illetve a panaszlott kérdéseket tehetnek fel egymásnak,

·      le kell folytatni a bizonyítási eljárást, (okiratok, okmányok felmutatása, tanúk meghallgatása stb.)

4.5.4 A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell vezetni, mely készülhet hangfelvétel, vagy jegyző- könyvvezető útján.

A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

·      az eljáró EB megnevezését,

·      a tárgyalás helyét, idejét, ügyirat számát (mely megegyezik az iktatási számmal)

·      az EB jelenlévő tagjainak nevét, a jegyzőkönyv vezetőjének nevét,

·      a panaszos és a panaszlott személyi adatait, munkahelyének megnevezését, címét, szakmai felügyeleti szervének megnevezése, címe

·      a tanúk nevét, személyi adatait,

·      a hivatalosan jelenlevő személyek nevét, jelenlétük minőségét,

·      a panasz tárgyát,

·      a panasz és a védekezés lényegét, annak dokumentumait, a tárgyalás lefolyását, annak lényeges mozzanatait, a tanúvallomásokat, nyilatkozatokat, bizonyítékokat,

·      a zárt tanácskozáson hozott határozat és indoklás lényegét, a kézbesítés módját

4.5.5 A tárgyalásról készült jegyzőkönyvet az érdekeltek kérésére fel kell olvasni.

A jegyzőkönyvet az EB elnöke, a panaszt ismertető, valamint a jegyzőkönyvezető írja alá és az elnök a bizottság pecsétjével látja el.

4.5.6 Az EB határozatát zárt ülésen, a jelenlevő tagok szótöbbségével hozza meg, melyet rövid indoklással lát el. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az egyesületi tagsági viszony megszüntetése esetén a szavazás 2/3-os többséggel történik.

A zárt ülésen elhangzottakra vonatkozóan valamennyi résztvevőre kiterjed a titoktartási kötelezettség.

4.5.7 Az EB határozatát írásba kell rögzíteni.

4.5.7.1 Az EB határozatának tartalmaznia kell:

·      az EB megnevezését, az ügyirat számát,

·      a panaszos és a panaszlott nevét, pontos személyi adatait, munkahelyének megnevezését, címét,

·      a tárgyalás helyét, idejét, az eljárás tárgyát,

·      az EB döntését, annak indoklását,

·      fellebbezés lehetőségét, határidejét

·      az EB elnökének aláírását, a bizottság pecsétlenyomatát.

4.5.7.2 Az indoklásban rögzíteni kell az EB által megállapított tényállást, az erre vonatkozó bizonyítékok megjelölését, azok rövid tartalmát, a döntésnél irányt adó enyhítő és súlyosbító körülményeket, azokat a jogszabályokat, amelyek alapján a határozatot meghozták.

4.5.7.3 A határozat kötelezést tartalmaz, a teljesítésre határnapot kell megjelölni.

4.5.7.4 A határozat végén tájékoztatni kell a feleket a fellebbezési lehetőségről, a határozat kézhezvételét követő 15 napos fellebbezési határidejéről.

4.5.7.5 A határozatot az EB elnöke aláírásával és a bizottság pecsétjével hitelesíti.

4.5.8 Az EB döntése alapján a határozat lehet:

·      panaszt elutasító felmentő, illetve védelmet nyújtó, ha a panasz alaptalan

·      elmarasztaló, etikai vétséget megállapító,

·      illetékesség, vagy hatáskör hiányát megállapító, érdemi vizsgálat nélkül kérelmet elutasító,

·      elévülést megállapító,

·      eljárást megszüntető

4.5.9 Az EB, ha a rendelkezésre álló adatok alapján ha:

a.) bűncselekmény alapos gyanúja megállapítható, a további intézkedéseket saját hatáskörében köteles az illetékes hatóságok felé megtenni,

b.) fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén az ügy iratait a fegyelmi jogkör gyakorlójának kell megküldeni azzal a figyelemfelhívással, hogy a munkáltató további intézkedéseit tegye meg, melyről az EB-t köteles tájékoztatni,

4.5.10 Az EB írásba foglalt határozatát az elnök az etikai tárgyalást követő 15 napon belül ajánlott tértivevényes levél útján megküldi a panaszosnak, a panaszlottnak, az OEB-nak, a szakmai felügyeleti szerv vezetőjének.

4.5.11 A Magyar Védőnők Egyesületéből jogerősen kizárt védőnők névsorát az ok, időpont megjelölésével meg kell jelentetni az Egyesület lapjában.

 

5. Eljárási szabályok a II. fokú eljárásban

 

5.1 Az EB határozata ellen benyújtott fellebbezést - a fellebbezési határidőn belül- annál az EB-nél kell írásban benyújtani, vagy jegyzőkönyvbe mondani, amely a sérelmezett határozatot hozta.

Ha a határozat ellen fellebbezésnek van helye az ügy összes rendelkezésre álló iratát, a fellebbezés benyújtását követő 15 napon belül az OEB-nak, a 2.3 pontban foglalt esetben az Egyesület elnökségének kell megküldeni a II. fokú eljárás lefolytatása érdekében.

5.2 Az OEB a II. fokú eljárást az iratok átvételétől számított 15 napon belül, a 2.3 pontban foglaltak esetében a Rendkívüli Közgyűlés összehívására Alapszabályban megállapított határidőben köteles lefolytatni.

A II. fokú etikai eljárásban nem vehet részt, aki az I. fokú határozat meghozatalában részt vett.

Ha a rendelkezésre álló iratok alapján:

a.) a tényállást tisztázottnak, az I. fokú EB határozatát helyénvalónak ítéli, az I. fokú EB döntését helybenhagyja, a fellebbezést elutasítja,

b.) a tényállást tisztázottnak találja, de az arra alapozott I. fokú EB állásfoglalását, döntését tévesnek ítéli, azt megváltoztathatja,

c.) a tényállást nem találja kellően tisztázottnak,  az I. fokú EB határozatát hatályon kívül helyezi, és az ügy iratait további kivizsgálásra, új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára visszaküldi az I. fokú EB-nak,

d.) az EB illetékességének vagy hatáskörének hiányát állapítja meg, az EB határozatát hatályon kívül helyezi, és az EB-t felkéri, hogy az iratokat a hatáskörrel bíró illetékes hatóságnak vagy intézménynek küldje meg további intézkedés végett,

e.) az EB által nem észlelt elévülést állapít meg, úgy az I. fokú határozatot hatályon kívül helyezi, és az eljárást megszünteti,

f.) a 4.5.9 pontban foglaltak szerint eljár.

5.3 Az OEB illetve a Rendkívüli Küldött Közgyűlés a fellebbezés tárgyában írásbeli, indoklással ellátott határozatot hoz. A határozatnak meg kell felelnie a 4.5.7.1 pontban rögzítetteknek. A Rendkívüli Küldött Közgyűlés határozatát a Közgyűlés elnöke írja alá és a MAVE pecsétjével látja el.

Az OEB határozatát a döntés meghozatalától számított 15 napon belül ajánlott, tértivevényes küldeményként köteles megküldeni a panaszosnak, a panaszlottnak, az I. fokú EB-nak, és mindazoknak, akik a határozat értelmében további intézkedésre jogosultak.

5.4 Az OEB és a Rendkívüli Küldött Közgyűlés határozata ellen a panaszos és a panaszlott a kézhezvételtől számított 30 napon belül a polgári perekre  irányadó szabályok szerint keresetet terjeszthet elő.

5.5 Az OEB illetve a Rendkívüli Küldött Közgyűlés iratainak iktatására és nyilvántartására, eljárási szabályaira a jelen pontokban rögzítettek figyelembevételével értelemszerűen alkalmazni kell a jelen eljárási szabályzat megfelelő pontjaiban foglaltakat.

 

7. Vegyes és záró rendelkezések

7.1 Az I. fokú etikai bizottságok minden év január 31-ig elemző, értékelő írásbeli jelentést készítenek az előző év etikai ügyeiről.

A jelentést az OEB-nak, valamint az Országos Elnökségnek kell megküldeni.

7.2 Az OEB az Egyesület Alapszabályában foglaltaknak megfelelően az EB jelentése alapján évente írásban a Küldött Közgyűlésnek beszámol.

7.3 Az EB, illetve OEB iratait a szakosztályoknál, illetve az Egyesület központi irattárában elkülönítetten kell kezelni, illetve tárolni.

 

Budapest, 2012. május 18. 

A Magyar Védőnők Egyesületének Védőnői Etikai Szabályzatát az Egyesület

2012. év május hó 18. napján megtartott

Rendes Küldött Közgyűlése egyhangúlag elfogadta.

MAKASZ aktuális


© 2008-2011 Magyar Védőnők Egyesülete
A honlapot a Netteszt Informatikai Kft. készítette