Nyelv / Language:

Szakmai Érdekképvislet

SZAKMAI ÉRDEKKÉPVISELET


Társadalmi környezet

A rendszerváltást követő évek az egészségügy területén is sok változást hoztak. A népjóléti miniszter 14/1991. sz rendelete hatályon kívül helyezte a körzeti védőnők szervezeti és működési szabályzatát (8/1973 Eü K EüM számú utasítás).
Az egészségügyi ellátás területén bekövetkezett változások 1989-1991. között kedvezőtlenül hatottak a védőnői szolgálatra. Helyzete, jövője bizonytalanná vált. Megnövekedett a pályaelhagyás, nőtt az üres állások száma. A háziorvosi vállalkozások, az orvosi rendelők privatizációja nagymértékben veszélyeztették a védőnők munkahelyét, a tanácsadókat. Az érvényben levő rendeletekben, valamint az 1991. XX. törvény 129. § (1) bekezdésben a védőnői szolgálat helye, hovatartozása csak általánosságban fogalmazódtak meg.

A rendszerváltás lehetővé tette a civil szervezetek létrejöttét, így a védőnői szakma is elhatározta, hogy életre hívja szakmai érdekképviseletét a Magyar Védőnők Egyesületét.
1991. április 5-én az HIETE Egészségügyi Főiskolai Kar Budapest San Marcó utcai épületében közel 228 védőnő gyűlt össze azzal a céllal, hogy ebben a bizonytalan helyzetben a szakma fennmaradását érdekképviseletei szerv létrehozásával erősítse.
Az Egyesületet 1991. június 11-én jegyezték be a Fővárosi Bíróságon 3653 sorszámon.
Megkezdődött az érdekképviseleti munka.
Az Egyesület célul tűzte ki, hogy országos szinten támogassa a védőnők szakmai tevékenységét, az átalakuló egészségügyben képviselje szakmai érdekeiket, rajtuk keresztül a lakosság, különösen a gyermeket váró és nevelő családok valamint hozzátartozóik, egészséges fejlődését, egészségben megélt éveik számának növekedését, a magyar lakosság életminőségének javulását. 1991. októberére már 2662 tagot számlál az Egyesület, 1992-ben megközelíti a tagság a 4000 főt, ami az akkor dolgozó védőnők 78 % volt.
Egyik legfontosabb feladat a védőnők rendszeres tájékoztatásának megoldása lett, ennek érdekében életre hívtuk a VÉDŐNŐ c. folyóiratot, amely a tagságnak térítésmentesen került postázásra, az első szám 1991. októberében jelent meg.
A védőnői szolgálat jogi rendezetlensége közel 4 évig állt fent. A népjóléti miniszter 6/1992. sz. rendeletének 6.§ (1) és (3) bekezdései érintőlegesen foglalkoznak a háziorvosi és védőnői szolgálat együttműködéséről. Módosítása (7/ 1993 NM rendelet 2. §) sem hozta meg a kívánt eredményt. Az ekkor már 78 éves védőnői szolgálat a várandós anyák és 0-14 éves korú gyermekek egészségügyi és részben szociális preventív gondozását/ellátását a hagyományelv alapján végzi az alapellátásban, mivel rendelet nem szól róla.
Az Egyesület minden fórumot megragadott annak érdekében, hogy sürgesse a védőnőkről szóló jogszabály megszületését, hogy életre hívassa a Védőnői Szakmai Kollégiumot és hogy az Egészségügyi Minisztérium Ápolási Főosztályán védőnői referens állás létesüljön.
A szakmai „lobbi” tevékenység és az érdekvédelmi munka eredményeként 1993-ban a népjóléti miniszter Dr. Surján László, a 6/1989. (III.22.) SZEM rendelet,- mely a szakmai kollégiumokról szól - alapján 30.217./93 sz. levelében értesíti a szakmát, hogy a Védőnői Szakmai Kollégium megalakítását engedélyezi. 1993. áprilisától - május 16-ig fel kellett állítani a kollégiumot. (8008/1993 (NK 9.) NM tájékoztató egyes szakmai kollégiumok szakterületéről és elnökéről.)
Ettől kezdve a Védőnői Szakmai Kollégium – melynek állandó tagja lett az egyesület mindenkori elnöke - és a Magyar Védőnők Egyesülete közösen lépett fel az egészségpolitika felé annak érdekében, hogy végre megszülessen a területi védőnői szolgálatról szóló rendelet. Erre 1995-ig kellett várni, majd 1997-ben jelenik meg az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet.

Az Egyesület igen aktív tevékenységet folytatott a védőnői szakma területén. Konferenciákat, lakossági programokat szervezett országszerte, a népegészségügy szempontjából fontos területeken (szoptatás, női egészség) kiadványokkal jelent meg a lakosság körében. Az Egészségügyi Ágazati Érdekegyeztető Tanács állandó meghívott tagja (1994-2004) tanácskozási joggal.
1996-ban megalkotta a Védőnői Etikai Kódexet, amely 2004-ig (a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara megalakulásáig) a védőnői szakmai munka területén irányt adó volt. 1996-ban a 4728 tagot számláló (dolgozó védőnők 90 %-a tag) Egyesület az egészségpolitika területén már jegyzett helyet foglalt el, az egészségpolitikai döntések, jogszabályok tervezési folyamatába rendszeres meghívást kapott.

1998-ban megjelent az egészségügyi szakképesítést szerzett személyek alapnyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakdolgozók működési nyilvántartásának szabályairól szóló miniszter rendelet, (27/1998. (VI. 17.) NM r.), amely előírta a védőnők számára is az öt évenkénti működési nyilvántartás meghosszabbítását, melynek feltétele minősített továbbképzéseken való részvétel. Mivel a védőnők részére nem voltak ilyen továbbképzések, az Egyesület elindította oktatói tevékenységét, azaz továbbképzéseket, tanfolyamokat indított, amelyeket minősíttetett.
Az Egészségügyi Szak- és Továbbképzési Bizottság által minősített, a felnőttképzési rendszerben regisztrált (Fővárosi Munkaügyi Központ nyilvántartási szám: 01-0186-05) pontszerző továbbképzéseink segítették és segítik ma is a védőnőket az új tudományos eredmények megismerésében, tudásuk szinten tartásában, valamint új technikák, módszerek elsajátításában, készségeik fejlesztésében.
MAVE továbbképzésein részt vettek abszolút száma 1998-2005 között 13203 fő volt, melyből tanfolyamokon 3553 fő, konferenciákon 9650 fő vett részt. (Asz országos nyilvántartásban regisztrált védőnői részvétel ebben az időszakban 17238 fő) A védőnők a működési nyilvántartás meghosszabbításához szükséges továbbképzési pontokat 77%-ban az Egyesület által szervezett képzéseken szerezték meg.
2007-től, mint minősített képzési intézmény (Akkreditált Felnőttképzési Intézményként - lajstromszám: AL 1333), nyújtja az Egyesület ezen lehetőséget tagjainknak, és az érdeklődő szakembereknek.
Az Egyesület jelenleg fizető tagságának létszáma közel 4500 fő (dolgozó védőnők 91 %-a), tagjaink 58 Szakosztályba tömörülnek. Egyesületünk évente 6 alkalommal jelenteti meg a VÉDŐNŐ lapot, mely napjainkra az információ eljuttatáson túl szakmai továbbképző folyóirattá érett.

Mottónk:
" Védőnők az egészséges boldog családokért”
Küldetésünk

A lakosság magasabb szintű egészségügyi ellátása érdekében feladatunk, hogy a védőnői eskühöz híven, a szakma szabályai és az általános, valamint a közszolgálatokra jellemző etikai normák betartásával járuljunk hozzá, a védőnői hivatást gyakorolók munkájának végzéséhez.

Szakmai érdekképviseleti; kutatási; oktatási; projekt-, konferencia-, fórum szervezési; lap-, és kiadvány szerkesztési; valamint kommunikációs tevékenységünkkel segítjük a védőnők:

egészségmegőrző, betegségmegelőző, egészségnevelő-felvilágosító munkáját, elsősorban az anya-, gyermek-, ifjúság-, nő-, és családvédelem területén
szakmai fejlődését, továbbképzését, az információ- és tapasztalatcserét; új hatékony módszerek kidolgozásával, kipróbálásával, elterjesztésével, közzétételével.
egészségmegőrzés, egészségfejlesztés területén végzett tudományos tevékenységének folytatását, azok alkalmazását a mindennapi védőnői tevékenységben.
egészségnevelési feladatainak ellátását, különös hangsúllyal a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kulturális hagyományaihoz igazodó egészségügyi és szociális helyzetéhez igazodóan.
kapcsolattartását a törvényhozó-, államigazgatási-, felügyeleti-, érdekképviseleti-, szakmai intézményrendszerekkel, valamint a civil/karitatív szervezetekkel, az egészséget támogató partner cégekkel, vállalkozásokkal hazánkban és külföldön.
annak érdekében, hogy
a védőnői gondozásban részesülő egyének, családok körében érvényre jusson az egészséghez való jog
a védőnői kompetencián belül megvalósuljon az egyénre szabott tájékoztatáshoz való jog, a gondozottak, és azok hozzátartozói, a családok és közösségek körében, különös tekintettel, életkorukra, iskolázottságukra, ismereteikre, lelki állapotukra. A tájékoztatás tartalma tényeken alapuló, pontos, időbeni, szakszerű, lelkiismeretes, empatikus legyen
a védőnői tevékenység során ne sérüljön az egyének esélyegyenlősége az egészségügyi ellátás terén.
a védőnő a szakmai kompetenciájába tartozó feladatokat teljes felelősséggel végezhesse az érvényben lévő jogszabályok, szakmai állásfoglalások és módszertani ajánlások szerint
a védőnői hivatás közmegbecsülése a megérdemelt szintre kerüljön az egészségügyi szakmaterületek körében, az egészségpolitika szintjén

Mindezen tevékenységünket, mint önálló jogi személy, pártoktól és politikai tevékenységtől függetlenül, 1991. óta megszakítás nélkül folytatjuk, az Etikai Kódex, az Alapszabály és a közhasznú szervezetekről szóló tv. 26. § c) bekezdés pontjában meghatározottak szerint, eleget téve a ránk vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek.

Csordás Ágnes
Magyar Védőnők Egyesülete elnök
 

MAKASZ aktuális


© 2008-2011 Magyar Védőnők Egyesülete
A honlapot a Netteszt Informatikai Kft. készítette